Szinten tartaná a jelenlegi szénfelhasználást a villamosenergia-termelésben, de új, korszerűbb és hatékonyabb erőművek segítségével tenné ezt a kormány a hét elején társadalmi egyeztetésre bocsátott Energetikai ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási cselekvési terv szerint. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által készített dokumentumban ezenfelül megállapították, hogy Magyarország geotermikus potenciálja, kőszén- és lignitkészlete, valamint a nem konvencionális szénhidrogénvagyona hosszú távon is jelentősen növelheti az ellátásbiztonságot, csökkentheti az importfüggőséget, továbbá elősegítheti a megújuló energiák nagyobb arányú szerepvállalását.
Ennek értelmében napirendre kerülhet a szénhidrogének kutatásának és kitermelésének fokozása. Ezen belül elkezdődhet hazánkban is a nem hagyományos vagyon kitermelésének megalapozásához szükséges technológiai és környezeti vizsgálat. Az úgynevezett rétegrepesztés engedélyeztetési eljárását európai uniós ajánlásra alapozva dolgoznák ki, majd alkotnák meg a megfelelő jogszabályi környezetet.
A tervezetben a tárca sürgeti a geotermikus város- és távfűtés, a hőenergia hatékony hasznosulását biztosító rendszerek ösztönzését. Egyúttal szorgalmazza a sekély geotermikus adottságokat kiaknázó földhős hőszivattyús fűtés és hűtés alkalmazásának támogatását. A dokumentum készítői ugyancsak kiemelték, hogy a 2020-as megújulóenergia-felhasználási arányok eléréséhez biztosítani szükséges az időarányosan megfelelő ütemtervet. Ehhez elő kell segíteni a fenntartható hévízgazdálkodást támogató visszasajtolást, valamint a geotermikus alapú villamosenergia-termelés megalapozását.
A cselekvési terv elfogadásáról javasolt kormányhatározat többek között felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a hazai ásványvagyon-hasznosítás növelése érdekében vizsgálja felül a bányavállalkozók közterheit, tegyen javaslatot a bányajáradék számításának egyszerűsítésére. Ugyancsak feladatuk javaslatot tenni a geotermikus beruházások kezdeti magas földtani kockázatának pénzügyi kezelésére a geotermikus energiahasznosítás bővítése érdekében.
A terv intézkedéseket fogalmaz meg az ásványvagyon-nyilvántartásról, az adatkezelésről, a kutatás-fejlesztésről, mintaprojektekről, a szakmakultúra fenntartásáról, az oktatásról és az intézményi rendszer biztosításáról is.