Végéhez közeledik a kajszibarack betakarítása, az ültetvények több mint nyolcvan százalékával végeztek eddig a termelők. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint hektáronként átlagosan 6,9 tonna termett a gyümölcsből, ám az egyes megyék eredményei között nagy különbségek voltak. Vas és Zala megyében például gyakorlatilag nem termett kajszi, míg Somogyban 18 és fél tonna volt a hektáronkénti termésátlag. A tavalyi szezonnal ellentétben, amikor a fagyok, majd az esőzések és a jégeső jelentős terméskiesést eredményeztek, addig az idén megkímélte az időjárás a kajszitermelőket. Mennyiségben és minőségben is jó termést várnak a szakértők, a kajszi termőhelyét ugyanis nem érintette az április végi fagy.
Az utóbbi öt évben folyamatosan ingadozott az országos termésmennyiség, volt olyan év, amikor összességében csupán tízezer tonna kajszit sikerült betakarítani, míg a következő évben ennek csaknem háromszorosa, 27 ezer tonna termett az ültetvényeken. A kínálathoz hasonlóan az árak is évről évre nagy kilengést mutatnak. Az idén a fővárosi nagybani piacon a termelők 11 százalékkal olcsóbban tudják eladni a kajszit, mint egy évvel korábban. 2014-ben azonban még az ideinél is alacsonyabb áron kínálták a gyümölcsöt. Akkor 300 forint volt egy kilogramm kajszi ára, 2015-ben azonban 425 forintba került a termés és nem is süllyedt ennél alacsonyabbra. Az idén július végén viszont már csak 325 forintot kaptak a termelők egy kilónyi gyümölcsért. A fogyasztók eközben 480-580 forintos árakkal találkozhatnak a piacon.
Szakértők szerint ezt az évről évre jelentkező hektikusságot a termelés stabilizálásával és növelésével lehetne csökkenteni. Ehhez azonban hosszú távú stratégiára, ezen belül pedig fajtamentési program elindítására lenne szükség. Először a fák pusztulását kellene megállítani, így rövid távon akár 50-70 százalékkal is növelni lehetne a termést. Ezután versenyképessé és hosszú távon fenntarthatóvá kell tenni a gazdálkodást – vélekedtek az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakemberei. Az ültetvényfejlesztést a 2020-ig tartó Vidékfejlesztési program egyébként mintegy 19 milliárd forinttal támogatja. A jelenleg is elérhető felhívásra eddig 9,89 milliárd forint értékben érkezett támogatási kérelem, így a keret csaknem felére még most is pályázhatnak a kertészetek.