Rendkívül pozitívan értékelte az évet a kis- és középvállalkozói szektor szempontjából Vadász György. A Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke kérdésünkre felidézte, ugyan a hazai kkv-k versenyképessége az uniós versenytársaikhoz képest kedvezőtlenebb, de a felzárkózás már 2016-ban elkezdődött, idén pedig folytatódott.
A szakértő arra is rámutatott, a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése ugyan nagy terhet rótt a legkisebbekre, s voltak szabálytalanságok is, de nem ez volt a jellemző. A becslések szerint száz vállalkozásból tíznél fordult elő bérezéssel kapcsolatos szabálytalanság.
Ugyanakkor Vadász fontosnak tartja, hogy tovább emelkedjenek a keresetek – egyfelől azért, hogy a külföldön munkát vállalók hazatérjenek, másfelől pedig fontos, hogy a munkavállalók is érezzék a megbecsülést, ezt pedig a megfelelő színvonalú bérekkel lehet megteremteni. A kkv-khoz képest a multik könnyebben kigazdálkodták a bérfelzárkóztatást.
A fizetésemelések hosszú távon jelentenek nagyobb terhet, mivel az eszközbeszerzéssel ellentétben – amely egyszeri tétel – minden hónapban növelik a kiadásokat. Ezért fontos, hogy jövőre a kisebbek jövedelemtermelő képessége is megugorjon.
Jelentős segítséget nyújtott a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, mivel a bankok korábban meglehetősen kedvezőtlen feltételekkel finanszírozták a kisebb vállalkozásokat, így fejlesztéseikre nem volt sok lehetőség.
– A jövő évtől már jelentősen javulhat a kkv-k versenyhelyzete – mondta Vadász György. Ez annak köszönhető, hogy az uniós pályázatokon elnyert pénzekből már megkezdhetik a fejlesztéseket a cégek, a források felhasználására 2022-ig van idejük. A kifizetések több területen némileg késtek, ugyanakkor a költségvetés elbírta az ígért előlegek kifizetését.
Jövőre már meglátszik a beruházások hatása
Az iparszövetség ügyvezető elnöke szerint teljesülnek azok a kormányzati célkitűzések, hogy a gazdaságfejlesztési pályázatok jelentős része, 60 százaléka ténylegesen a gazdaság fejlesztéséhez járuljon hozzá.
Vadász György hozzátette: 2018 a pályázati sikerek esztendeje lesz a kis- és középvállalkozói szektorban, ez pedig komoly felkészülést igényel, ám a pályázni szándékozó vállalatok többsége ezt már megtette.
A felmérések is alátámasztják a kedvező jövő évi prognózist. A vállalkozások továbbra is jónak ítélik az üzleti klímát, ráadásul a 2016 októbere óta tartó enyhe romló tendencia is megtört – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legújabb jelentéséből. Ez annak köszönhető, hogy a várható üzleti helyzetre vonatkozó vélemények jelentősen optimistábbakká váltak.
A legmagasabb bizalmi mutatókat áprilisban mérte az intézet, azonban a tendencia azóta is kedvező. A konjunktúramutató értéke az ipari vállalkozásoknál a legimpozánsabb, de a kereskedelmi cégeknél, az építőipari vállalkozásoknál is emelkedett. Jelentős elmozdulás az előző félévhez képest az egyéb gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedő vállalkozásoknál következett be.
Óriásit nőtt a munkaerő költsége
Magyarországon és Romániában nőtt 2017-ben legnagyobb mértékben a munkaerőköltség az Európai Unió 28 tagállama közül az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Ennek oka a minimálbérek jelentős emelése volt.
A felmérésben azt vizsgálták, hogy mekkora órabért kell fizetni a munkavállalónak, és emellett milyen egyéb költségek, járulékok terhelik az összeget. A munkabérek átlagosan 12,6 százalékkal emelkedtek, a románoknál – akik a lista elején állnak – 16,5 százalékkal nőttek. Az adatok az első negyedévre vonatkoznak, így a további hónapokban a növekedés még nagyobb mértékű lehetett.
