Megállapodtak a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, ennek köszönhetően jelentősen, 16-16 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum a következő két évben, ami évi nyolc-nyolc százalékot jelent. Így előbbi 2020-ra bruttó 161 ezer forintra, míg utóbbi 210 600 forintra nő. A felek bérajánlást is megfogalmaztak, amely a versenyszféra szereplőinél segíti elő a bértárgyalásokat. Az ajánlás szintén 2020-ig szól, évi nyolc-nyolc százalék. A megállapodásnak köszönhetően jövőre a minimálbér összege 149 ezer forint lesz, ezzel több mint duplájára emelkedik 2010-hez képest. A garantált bérminimum 2019-ben 195 ezer forint lesz.
A két tétel közül a garantált bérminimum a munkavállalók százezreit kedvezően érinti közvetlenül, és az összeg feletti bérekért foglalkoztatottakat is, közvetve. A minimálbér viszont jóval kevesebb dolgozót érint, ugyanakkor bizonyos szociális juttatások mértékét nagyban befolyásolja az összeg.
A munkaadói és a munkavállalói oldal üdvözölte, hogy nemcsak 2019-re, de 2020-ra is megállapodtak a felek, ezzel kiszámítható bérnövekedést eredményezve. A munkaadói járulék jövő júliustól, majd 2020 júliusától további 2-2 százalékponttal csökkenhet, így az időszak végére 15,5 százalék lehet a szociális hozzájárulási adó mértéke.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) követően azt hangsúlyozta, hogy a legkisebb bérek érdemi növelésével – csakúgy, mint az előző években – jövőre is nagymértékű béremelkedés valósulhat meg hazánkban, ami tovább javítja a magyar családok anyagi helyzetét.
– A gyerekvállalást és -nevelést támogatjuk a családi adókedvezménnyel is, amelyben már több mint egymillió család részesül. Jövőre ismét ötezer forinttal emelkedik a kétgyerekesek adókedvezménye, így 2015-höz képest már kétszer annyit, havi negyvenezer forintot tudnak megtakarítani – hangsúlyozta a tárcavezető.
A 2016. novemberi hatéves bérmegállapodás értelmében 2019 júliusától újabb két százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit – emlékeztetett a miniszter. A munkáltatói adócsökkentés nagyobb teret ad a cégeknek a minél magasabb béremelésekhez.
Buzásné Putz Erzsébet, a Liga társelnöke, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke az ülést követően lapunknak kiemelte: jelentős előrelépés, hogy megállapodással zárultak az egyeztetések, az a cél pedig teljesül, hogy két számjegyű emelkedést érjenek el a szakszervezetek. Habár a 2019-es javaslat a minimálbér 13, és a bérminimum 15 százalékos emelését tartalmazta, az csak egy évre szólt volna. A felek 8-8 százalékos bérajánlást is megfogalmaztak 2019-re és 2020-ra.
Buzásné Putz Erzsébet szerint a bérajánlás az ágazati és helyi egyeztetéseken nagy segítséget jelent, mivel azokon a területeken, ahol a munkaerőhiány nem okoz nagyobb nyomást, ott a munkáltatók jóval kisebb mértékű emelést fontolgatnak, az ajánlás pedig erősíti a szakszervezetek tárgyalási pozícióját.
A kereseteket differenciálva kell emelni – figyelmeztet a VKF
Fotó: Bach Máté
A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást. Kordás László elnök a távirati irodának elmondta, a korábbi követelésüket – kompromisszumként – tíz-tíz százalékra módosították, ennél alacsonyabb mértéket azonban nem akartak elfogadni, végül a szakszervezet ezért nem támogatta ezt a megállapodást.
A munkaadói oldal korábban öt-, de legfeljebb hétszázalékos emelést tartott elfogadhatónak. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke ugyanakkor a munkaadói oldal többi képviseletével együtt szintén üdvözölte, hogy megállapodással zárultak az egyeztetések, miközben december közepén még úgy tűnt, nem várható egyezség, és a kormány hirdeti ki a kötelező legkisebb keresetek mértékét, ám nem élt ezzel a jogával.
Rolek Ferenc szerint a jövőre életbe lépő 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés meglehetősen feszített munkaadói oldalról, mivel az elmúlt öt évben a minimálbérek úgy nőttek 60 százalékkal, hogy a magyar gazdaság termelékenysége mindössze öt százalékkal emelkedett.
A megállapodásról szóló dokumentumban a VKF arra szólítja a munkaadókat, hogy a szakemberhiány kezelése, valamint az általános keresetfelzárkóztatás érdekében a béreket megfelelően differenciálva emeljék, figyelembe véve az adott vállalkozás pénzügyi mozgásterét. Emellett arra kérik a munkaadókat, hogy bocsássák a szakszervezetek rendelkezésére azokat a dokumentumokat, kimutatásokat, amelyek elősegítik a munkahelyi bérmegállapodásokat.
A dokumentum emellett a 2020-as minimálbérek meghatározását arra a makrogazdasági prognózisra alapozza, amely szerint az infláció 2,7 százalékos lesz, a GDP 3,9, míg a termelékenység 2,9 százalékkal bővülhet. A megállapodás ugyanakkor hagy mozgásteret: ha az említett makrogazdasági mutatók bármelyike egy százalékponttal eltér vagy a munkaadói járulékcsökkentéshez szükséges feltételek nem valósulnak meg, úgy a 2020-as megegyezést újratárgyalják a felek.
A minimálbér jövőre bruttó 149 ezer forint lesz, a gyermektelen munkavállalók 99 085 forintot kapnak kézhez. A bérminimum bruttó 195 ezer, nettó 129 675 forintra nő. Ezt követően 2020-ban a minimálbér bruttó 161 ezer forintra, a bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik, előbbi – változatlan munkavállalói elvonások mellett – nettó 107 065, utóbbi 140 050 forint lesz.
