Kiemelten kell kezelni a koromkibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtását a PM2,5 szálló por mennyiségének mérséklése érdekében az Országos levegőterhelés-csökkentési program alapján, amelyet kormányrendeletnek megfelelően kell végrehajtani a napokban a Magyar Közlöny szerint. A szálló por az a tíz mikronnál kisebb fizikai részecske, amely kis méretéből fakadóan eljut a tüdőbe, ott pedig gyulladásos betegséget, asztmát, tüdőrákot vált ki, közvetve terheli a szívet és az érrendszert.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet – ahogyan arról korábban beszámoltunk – már egy 2014-es tanulmányában rámutatott: a szennyezett levegőjű városokban a halálozás 15-20 százalékkal magasabb, mint tiszta levegőjű környezetben. A megbetegedések kapcsán azok gazdasági vonatkozását is figyelembe kell venni: a kórházban, munkavégzés nélkül töltött hónapokat és az egészségügyi kasszára gyakorolt hatást.
A szálló por elsősorban a háztartási szilárd tüzelőanyagokkal való fűtésből, valamint a dízelmotorokból származik, a kibocsátást e két esetben 13, illetve 55 százalékkal kell mérsékelni 2020-ig, illetve 2030-ig. Ugyanakkor a háztartási tüzelés konkrétabb regulázása még várat magára, pedig ismert: sokan hulladékot használnak fűtési célra, ami fokozottan szennyezi a levegőt.
A rendelet a programmal együtt bevezeti az országos légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettség fogalmát, amely vonatkozik a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra, az illékony, nem metán szerves vegyületekre (NMVOC) és az ammóniára a szálló poron kívül. A szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó határértékekre eltérő határidőket szab meg a rendelet, az évszámok 2020, 2025, illetve 2030, a változást a 2005-ös mértékekhez kell viszonyítani.
Az erőművi és háztartási fosszilis tüzelés, illetve a vegyipar és a kohászat tevékenysége során keletkező kén-dioxid kibocsátását 2020-ig 46, 2030-ig 73 százalékkal kellene mérsékelni. A belső égésű motorral felszerelt járművek mellett szintén a fosszilis erőművek a felelősek a nitrogén-oxidok kibocsátásáért, a vegyületből 34, illetve 66 százalékkal kevesebb juthat a légkörbe a két határidőig.
Az NMVOC vegyületek forrása vegyes: a mezőgazdaság, a háztartások és az ipar felelős a 30, illetve 58 százalékos kibocsátás-mérséklésért. A mezőgazdaság az ammóniaszennyezésért is felelőssé tehető a műtrágyázás miatt, de csak 10, illetve 32 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást a jelenlegi és az azt követő évtized végéig.
A programban a környezetvédelemért felelős miniszternek – Nagy Istvánnak, az agrártárca vezetőjének – országos emissziókatasztert kell készítenie, illetve előrejelzést a várható kibocsátásokról.
A rendelet a szigorú előírások mellett engedményeket is tartalmaz. Amennyiben a kibocsátási célok egy adott évben a szélsőségesen hideg tél vagy száraz nyár miatt nem teljesülnek, de az azt megelőző és az azt követő évvel együtt a három esztendő kibocsátási átlaga teljesíti a kötelezettséget, akkor a jogszabály az adott évben is teljesültnek tekinti a célt.
A haladék akár hároméves időtartamra is szólhat, ha a nem teljesítés oka a villamosenergia- vagy hőtermelésben előre nem látható üzemzavar vagy kapacitáskiesés. De az is haladékot biztosít, ha a megtett és tervezett kibocsátáscsökkentő intézkedéseken kívüli további intézkedés aránytalanul nagy költséggel járna és súlyosan veszélyeztetné Magyarország energiabiztonságát vagy a lakosság nagy részénél növelné az energiaszegénység kockázatát.