Ahhoz, hogy fenntartható maradjon Magyarország gazdaságának a korábbinál gyorsabb gazdasági növekedési tempója, szükséges az innováción és tudáson alapuló gazdaságfejlesztés.
A kormány ezért a hazai és az európai uniós források segítségével 1200 milliárd forint fejlesztési összeget biztosít a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) területére 2020-ig – áll a Miniszterelnökséget vezető miniszter írásbeli válaszában, amelyet egy képviselői kérdésre adott. Lázár János kifejtette, hogy a fentiek alapját a Befektetés a jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs (NKFI) Stratégia képezi, amely célul tűzte ki bruttó hazai termék (GDP) arányos K+F+I-ráfordítások 1,8 százalékra emelését.
A szegedi lézerközpont hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország kutatás-fejlesztési centrummá válhasson
A K+F+I célú felhívásokhoz kapcsolódóan uniós forrásokból eddig 225 milliárd forint kifizetés történt, 2017 első feléig több mint 400 milliárd forintos keretről született támogatói döntés.
Az innovációt segítő kormányzati eszközök három csoportjából elsőként az újraiparosítási programokat idézte fel a miniszter. Ilyen az Irinyi- és a Jedlik Ányos-terv, valamint előkészítették az ipar digitális átalakulását szolgáló (Ipar 4.0) stratégiához köthető legfontosabb intézkedéseket is.
A második eszköz a szabályozási környezet optimalizálására vonatkozik. Idetartozik a startupok és az innovatív vállalkozások adminisztratív akadályainak elhárítása, terheinek csökkentése. Nemzetközi felmérések ugyanis egyértelműen azt jelzik, hogy ez a mód jelenti a startupközösség számára a leghatékonyabb támogatást.
A harmadik lényeges eszközként a támogatási programokat említette Lázár János, elsőként a kis- és középvállalkozásokat (kkv) érintő politikát megújító Beszállítói cselekvési programot. Ez a valós piaci igények mentén segíti a magyar kkv-kat abban is, hogy nagyobb arányban vehessenek részt a magasabb hozzáadott értékkel bíró termékek fejlesztésében és gyártásában.
Az ipar digitalizációjára való felkészülés szempontjából lényeges, hogy a következő napokban jelenik meg 2,35 milliárd forintos keretösszeggel az Ipar 4.0 mintaalkalmazások kialakítását támogató pályázat. Ez a termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztéseihez és gyakorlati ismereteik bővítéséhez nyújt segítséget.
Az innovációt és a versenyképességet számos nemzetközi szervezet és intézmény eltérő módszertannal vizsgálja. A Bloomberg 50-es listáján Magyarország például a 30. volt tavaly, 2017-re pedig három pozíciót javított. Az amerikai kereskedelmi minisztérium által összeállított 2017. évi indexre hazánk először került fel, rögtön a 13. helyre a 45 ország között. A Cornell University listáján pedig idén a 128 ország között Magyarország a 39. helyet érte el.
Magyarország ugyanakkor – hasonlóan a visegrádi négyekhez – az Európai Bizottság által összeállított, 28 tagországot elemző Európai Innovációs Rangsorban továbbra is a 14 mérsékelt innovátorként számon tartott nemzet között van.
A nemzetközi tudományos publikációk és az üzleti szektor k+f ráfordítása, valamint az új innovációt ösztönző környezet új mutatóiban is jól állunk. Ugyanakkor hazánk innovációs teljesítménye az indikátorok több mint felében – a 27-ből 14-ben – stagnál vagy csökkenést mutat, tehát további ösztönzőkre van szükség.
A legfontosabb pontok ezek közül az állami K+F-ráfordítás társfinanszírozása magánforrásból, a piaci vagy a vállalaton belüli innovációk értékesítései, valamint a kkv-k marketing- és szervezeti innovációja.
