Háttérszámításokat kell letenniük az asztalra a napokban az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak arról, hogy egy többéves, harmincszázalékos béremelési programnak milyen költségvonzata van – mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Az elnök emlékeztetett: az érdekképviselet már régóta szorgalmazza a bértárgyalások megkezdését az önkormányzati tulajdonú cégeknél is. Ennek első lépése, hogy az önkormányzatok a cégektől bekért adatok alapján a bérrendezéshez szükséges forrásigényüket meghatározzák, ezt követően akár állami kiegészítésre is számíthatnak.
A szakszervezeti vezető szerint – hasonlóan a postához, a Volánokhoz, a MÁV-hoz vagy a vízügyi szolgáltatókhoz – legalább hároméves, harmincszázalékos béremelésre van szükség, mivel az önkormányzati cégeknél elérhető keresetek leszakadtak az állami fenntartású intézményeknél megkereshető bérektől. Ennek pedig az a veszélye, hogy például egy BKV-nál dolgozó buszvezető piacképesebb, magasabb bérezésért hamarosan valamelyik Volán-társasághoz szegődhet. A jelenség súlyos következményekkel járna: a budapesti cégnél a már amúgy is jellemző munkaerőhiány tovább nőne, így akár a közszolgáltatás is veszélybe kerülne.
Mészáros Melinda felidézte, hogy az érdekképviselet már korábban elkészítette azokat a számításokat, amelyekkel tárgyalóasztalhoz ülnének az érintett cégekkel és a fővárosi önkormányzattal. A BKV-nál például 2017 és 2019 között harmincszázalékos béremelésre tehetnek javaslatot. Az éves bontásról nincs külön terv, viszont az idei évre a megállapodáson felül további öt százalékot tart indokoltnak a szakszervezet. Emellett a közlekedési cégnél az éves kafetériakeret 36 ezer forintos megemelését is szükségesnek tartják.
Mészáros Melinda az állami cégek munkavállalóinak helyzetéről is említést tett, kifejtve: várhatóan a napokban megjelenik a Magyar Közlönyben az állami vállalatokkal kötött bérmegállapodásról szóló kormányrendelet. A jogszabály kihirdetését követően írják alá vállalati szinten a 2019-ig összesen harmincszázalékos béremelést, így a dolgozók már az emelt bérüket várhatják. Fontos, hogy a növelt összeget az érintettek januárra visszamenőleg is kézhez kapják majd.
A pontos számokról a napokban is folynak az egyeztetések. A Magyar Postánál, valamint a MÁV-nál ugyanis várhatóan differenciált emelésre számíthatnak a dolgozók az idei keretből. Ez azt jelenti, hogy a MÁV-nál a 13 százalékos emelési keretből a minimálbérnél és a bérminimumnál jobban kereső munkavállalók általánosan tízszázalékos emelést kapnak, azok a dolgozók, akik a bértábla összetolódása miatt rosszabbul jártak, vagy munkaerőhiánnyal sújtott területen dolgoznak, további háromszázalékos pluszra számíthatnak.
A folyamatok kapcsán érdemes felidézni, hogy az idén 15 százalékkal emelkedett a minimálbér, és 25 százalékkal a szakmunkás-bérminimum. Az állami vállalatoknál az e felett kereső dolgozók hároméves, harmincszázalékos béremelést kapnak, erről februárban döntött a kormány. A versenyszférában zajló bértárgyalások is nagyrészt eredményesek, sok vállalat tíz százalék feletti béremelést adott. A kereskedelmi láncok egy részénél ugyanakkor – információink szerint – nem növelték a kereseteket, ráadásul annak érdekében, hogy kisebb legyen a költségük, szakképzettek helyett sok helyen képzetlen személyeket vesznek fel: nekik ugyanis a bérminimum helyett az érezhetően kisebb összegű minimálbért is elég odaadni.