Nem csitul idehaza a pereskedési láz a devizahitelek ügyében, olyannyira nem, hogy a magyar hitelfelvevők ügyeivel nemcsak a honi ítélkezésnek, de az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának is rendszeresen foglalkoznia kell.
Mint lapunk az uniós bíróságtól megtudta, jelenleg hét olyan ügy van a luxembourgi ítélkező fórum napirendjén, amelyben a hajdani magyar devizahitelezés bizonyos elemei adtak alapot a jogvitára. Ezeket az eseteket a magyar bíróságok terjesztették az uniós testület elé. A hazai bírák tulajdonképpen az uniós passzusok értelmezése kapcsán várnak segítséget Luxembourgtól.
A forintosítás vetett véget a devizahitelesek kiszolgáltatottságának
Fotó: MTI
Mint megtudtuk, az uniós bíróság várhatóan holnap hirdet ítéletet az egyik szóban forgó magyar ügyben. A luxembourgi testületet ebben az esetben a Fővárosi Ítélőtábla kereste meg. A táblabíróság jelenleg azt vizsgálja, hogy az árfolyamkockázat viselését kizárólag a fogyasztóra hárító szerződési pontok tisztességtelen feltételnek minősülnek-e az uniós rendelkezések alapján.
A kérdés nagy horderejű, ha ugyanis a válasz igen, akkor az ilyen kikötés a fogyasztóra kötelezettséget nem róhat. A fővárosi tábla ezzel összefüggésben több kérdést is feltett a luxembourgi testületnek, így például a tájékoztatással kapcsolatban is iránymutatást vár.
Itt a kérdés az: a pénzügyi intézmények a devizahitel-szerződések megkötésekor eleget tettek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének azzal, hogy a fogyasztóknak csupán általános jellegű tájékoztatást adtak a devizában való eladósodás kockázatairól, anélkül, hogy kitértek volna bizonyos tényezőkre.
Például arra, hogy a tapasztalatok szerint a svájci frank árfolyama pénzügyi válságok idején jelentősen felértékelődik, vagy arra, hogy a világ pénzpiacain 2007-től bizonytalan helyzet alakult ki, éppen olyan, amely egy pénzügyi válság kirobbanásához vezethet.
A további magyar vonatkozású ügyekben – több más mellett – szóba kerül a Kúria devizahitel-ügyben hozott, 2016-os jogegységi határozata, a fogyasztót terhelő díj, jutalék és költség megítélése, a hitelképességi vizsgálatok témája és a bankok olyan egyoldalú nyilatkozatai is, amelyek a hiteladós tartozásának mindenkori összegét állapítják meg.
Ezeken túl szerepel a napirenden három különlegesnek mondható eset is. Utóbbiakról azt lehet tudni, hogy a magyarországi devizahitel-adósok egy csoportja, egy érdekvédelmi szervezet kötelezettségszegési eljárás megindítását kezdeményezték az Európai Bizottságnál Magyarországgal szemben.
A kezdeményezők úgy érveltek: a magyar jogalkotók azzal, hogy a devizahitel-szerződések egyes elemeit megváltoztatták, másokat – például az árfolyamkockázatnak a fogyasztóra való áthárítását – viszont érintetlenül hagyták, az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat megsértve önkényesen avatkoztak be az ügyfél és a bank kapcsolatába.
Mivel a bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy a szóban forgó panaszok alapján kötelezettségszegési eljárást indítson, a panaszosok hozzáférést kértek azokhoz a dokumentumokhoz, amelyeket a bizottság az ügy vizsgálatakor felhasznált.
A bizottság a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket is elutasította, az érintettek az ez utóbbi elutasító határozatok megsemmisítését kérték az uniós bíróságtól.
Érdekes adalék, hogy devizahitelezés miatt nem csak Magyarországról érkezett ügy Luxembourgba: jelenleg egy lengyel eset is az uniós bírák asztalán fekszik.
