Idén 100-150 milliárd forintos mozgástere marad a kormányzatnak, mivel a nemzeti össztermék (GDP) arányában 1,6-1,8 százalékos lehet az idei hiány, szemben a törvényben eredetileg meghatározott két százalékkal – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott költségvetési jelentésében. Az elemzés alapján a vártnál kedvezőbb hiányszám akkor is reális, ha a GDP 0,2 százalékát kitevő szabad tartalékokat teljes egészében elkölti a kormányzat. Hozzáteszik, hogy erre a többletköltésre szükség is van, hogy a tavalyinak megfelelő támogatást kapjon a gazdasági növekedés.
A központi alrendszer elsődleges bevételei az MNB előrejelzése szerint a GDP 0,6 százalékával lehetnek magasabbak a költségvetési törvény előirányzatainál. Az adó- és járulékbevételekből együttesen a GDP 0,2 százalékát meghaladó bevételi többlet elsősorban a szociális hozzájárulási adóból, az egyéni járulékokból és a jövedéki adókból ered, de további bevételi többlet származik az állami vagyonbevételből, elsősorban a földértékesítésből, amely a GDP 0,3 százalékát is elérheti.
A költségvetési törvény az államháztartás hiányát jövőre a GDP 2,4 százalékában határozza meg, ami az MNB előrejelzése szerint akkor érhető el, ha a tartalék országvédelmi alap felét nem használja fel a költségvetés. Az MNB előrejelzése szerint a központi alrendszer 2017-es pénzforgalmi bevételei csak kismértékben, a GDP 0,1 százalékával maradhatnak el, mégpedig a tervezetthez képest az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból várható alacsonyabb bevételek miatt.
A gazdálkodó szervezetek befizetései, a jövedéki adóból érkező bevételek, illetve a társadalombiztosítási alapok bevételei viszont az MNB várakozásai szerint jobban alakulnak a kormány által előirányzottnál. A jövő évi kiadások viszont számottevően, GDP-arányosan 0,5 százalékkal, mintegy 180 milliárd forinttal alacsonyabbak lehetnek az elfogadott költségvetési törvényben tervezetteknél.
A jegybank az európai uniós pénzek kifizetésének vártnál lassúbb felfutása miatt 270 milliárd forinttal kevesebb kifizetésre számít, mint a költségvetési törvény, de a lakásépítési támogatásoknál már 75 milliárddal nagyobb összeggel számol. Az államadósságot tekintve az MNB hosszú távú kivetítése a kiinduló, 2015-ös év végi 75,3 százalékos bruttó államadósságszinthez képest tartósan csökkenő adósságpályát vetít előre. Ez alapján a 2011-es 80,8 százalékos csúcshoz képest 2036-ra 45 százalékra süllyed a ráta.