Magyarország hitelminősítésének második idei felülvizsgálata várható a héten: a Standard & Poor’s (S&P) pénteken hozza nyilvánosságra időszaki vizsgálatának eredményeit. Ennél a hitelminősítőnél a legkedvezőtlenebb jelenleg a magyar besorolás, az S&P stabilnak ítéli meg a kilátásokat, míg a Fitch Ratings és a Moody’s Investors Service egyaránt pozitív besorolást tart érvényben. Mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél egy szinttel a befektetésre ajánlott alatt, az úgynevezett bóvli besorolásban van Magyarország.
A legtöbb hazai és nemzetközi piaci elemzés szerint kizárólag a makrogazdasági számok alapján mindenképp indokolt lenne Magyarország befektetésre való ajánlása, amit az alacsony állampapírhozamok és a növekedési kilátások is alátámasztanak. Ugyanakkor az is látszik, hogy a hitelminősítők szeretnek biztosra menni, még akkor is, ha egy minősítői lépés akár éves lemaradásban van a piaci árazáshoz képest. Ezt jól mutatja, hogy már a tavalyi, évzáró felülvizsgálati körben is hasonlóak voltak az alapok, a felminősítés mégis elmaradt. Újabb mérföldkő volt, hogy nyilvánosságra hozták a végleges 2015-ös növekedési adatokat. Annak ellenére, hogy a 2,9 százalékos bővülés kedvező és megfelel az előrejelzéseknek is, az idén az első felülvizsgálatot tartó Moody’s nem foglalkozott a magyar helyzettel, nem módosított a besorolási szinten és közleményt sem adott ki. Ezt magyarázhatja a hitelminősítői szokásjog is, miszerint egymást követő két felülvizsgálat során nem változtatnak, márpedig a Moody’s legutóbb pont feljavította Magyarország kilátásait.
A makrogazdasági adatok alapján mindenképp indokolt lenne a felminősítés
Épp a szokásjog alapján lehet azonban arra számítani, hogy az S&P pozitívra javítja a magyar kilátásokat, hiszen ennél a hitelminősítőnél már régóta stabil a besorolás, amihez a tavalyi legutolsó felülvizsgálatakor sem nyúlt hozzá az S&P. Más rangsoroló intézményeknél Magyarország már tudott javítani, a tokiói székhelyű Japan Credit Rating Agency februárban stabilról pozitívra javította a magyar államadósságra vonatkozó kilátását, míg január végén a Coface nemzetközi hitelbiztosító minősítette fel Magyarországot.
Utóbbiak persze kisebb súllyal bírnak a nemzetközi befektetői döntésekben, de egyúttal jelzik, hogy stabilan javul a magyar gazdaság kilátásainak megítélése a nemzetközi befektetői közegben. Az, hogy felülvizsgálatot tartanak, még nem jelent semmiféle kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy bármiben változtassanak vagy akár állást foglaljanak minősítést végző ügynökségek. Egyúttal az sem kizárt, hogy a szokásjogtól eltérjenek, ahogy azt pont az S&P tette tavaly, amikor úgy emelte meg a magyar besorolást, hogy a stabil kilátásokon nem változtatott. Szintén adott a lehetőség a rendkívüli hitelminősítésre, ilyen azonban szinte kizárólag leminősítések esetén történik, például amikor szintén az S&P nemrég meglepetésszerűen – politikai bizonytalanságokra hivatkozva – leminősítette Lengyelországot.
Az elemzői és a kormányzati álláspont is az, hogy Magyarország az idén legalább a háromból kettő nemzetközi hitelminősítőnél visszakerül a befektetésre ajánlott kategóriába. Ebben az esetben az ország a konzervatív stratégiát követő intézményi befektetők számára is célponttá válhat, ezek mérője ugyanis épp az, hogy legalább kettő minősítőnél meglegyen a befektetési ajánlás. Az eddigi gyakorlatot látva leginkább az valószínűsíthető, hogy a tavaszi felülvizsgálati körben még nem jön el a felminősítés, inkább őszre kerülhet ki a magyar adósságbesorolás a bóvliból, elsőként a Fitch és a Moody’s esetében, amelyeknél már most jobbak a kilátások, ezt követheti majd a későbbiekben az S&P.
