Egyetértenek a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek azzal a javaslatcsomaggal, amelyet az egyre súlyosabb magyarországi munkaerőhiány miatt állítottunk össze – mondta a Magyar Időknek Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Kiemelte: jelenleg mintegy 100 ezerre tehető a betöltetlen álláshelyek száma, amely a jövőben jelentősen megugrik, mivel sokkal többen kerülnek ki a munkaerőpiacról, mint amennyien belépnek.
Az MGYOSZ ezért rövid és hosszú távú stratégiát dolgozott ki a helyzet kezelésére. Rolek Ferenc ismertette: rövid távon három lehetőséget kell figyelembe venni. Először a közmunkások körében kell megvizsgálni, hogyan lehetne egy részüket integrálni a versenyszférába. Jelenleg 200-230 ezer közfoglalkoztatott van Magyarországon, de iskolázottságuk, egyéb szociális-társadalmi helyzetük miatt mintegy 50 ezer főt lehetne felvetetni a vállalati szférába. Szintén jelentős hiányt lehetne pótolni azzal, ha a jól képzett, ma még a közszférában dolgozó munkavállalók egy részét – hozzávetőleg 50-100 ezer főt – a versenyszektorba lehetne áthelyezni.
Mintegy százezer a betöltetlen álláshelyek száma
Fontos a munkavállalók országon belüli mobilitásának ösztönzése. A gyáriparosok szerint a harmadik szegmens a külföldi munkavállalók szervezett integrálása a hazai munkaerőpiacra. Rolek Ferenc megjegyezte: nem az illegális bevándorlásra gondolnak, hanem a környező országokban élőkre, akik kulturálisan jól beilleszthetők a hazai rendszerbe. Kérdésünkre rámutatott: habár több cég alkalmaz már elsősorban ukrán, valamint román munkavállalókat, nem ez a jellemző. A külföldi munkavállalókkal kapcsolatban az alelnök a Nyugat-Európában dolgozó keleti munkavállalókhoz hasonlította a megvalósítandó rendszert. Emellett nagyobb arányban kell bevonni a fiatal és idősebb korosztályokat a munkaerőpiacra, ennek már vannak eredményei.
Hosszabb távon az érdekképviselet szerint a munkaerőpiaci egyensúlyi állapot demográfiai alapjait kell megteremteni. Ez egy lassú folyamat: a kormánynak tovább kell ösztönöznie a családalapítási hajlandóságot, valamint integrálni kell a munkaerőpiacra az egyre növekvő roma népességet. A romák között óriási a munkanélküliség, többségük alacsonyan képzett. Ezért hosszú távú és hatékony felzárkóztatási programokra van szükség.
A bérkérdéssel kapcsolatban a szakember elmondta: a cégek rákényszerülnek a béremelésre, sok helyen akár két számjegyű is lehet annak mértéke. A béremelést azonban a cégek csak bizonyos mértékig tudják végrehajtani, elsősorban a magas munkaadói járulékok miatt. Rolek Ferenc emlékeztetett: a magasabb bér után több járulékot fizet be a foglalkoztató, így az állam is nagyobb bevételhez jut, ezért lenne miből csökkenteni a terhet.
