Lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását az Interpol végrehajtó bizottsága azzal, hogy Horvátország javára döntött szombaton Dubajban – közölte a horvát belügyminisztérium bejelentése alapján a távirati iroda.
Az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol mindkét állammal egyeztetett. A feleknek lehetőségük volt arra, hogy bizonyítékul felhozzák állításaikat az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött, és megszüntette az összes, korábban kiszabott tilalmat.
A Mol a lépésre reagálva nyilatkozatban hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára (vasárnap estig nem volt fenn a cégvezető neve az Interpol honlapján).
A döntés a Mol álláspontja szerint nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, amely alapján nem történt bűncselekmény. Szintén nem vette számításba a 2018. augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint – az előzményeket és a körülményeket ismerve – a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban.
A döntés azért is keltett meglepetést a Mol közleménye szerint, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. A cég sajnálatosnak nevezte, hogy „Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket”.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a Mol-problémát is érintette – erről lapunk is beszámolt. A kormányfő kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
– Ha a Mol-problémát felemeljük a horvát–magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést indokol, az pedig mérhetetlenül le fogja rontani a horvát–magyar kapcsolatokat – jelentette ki. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a vállalati szintű jogi konfliktust meg kell vizsgálni, amire a nemzetközi bíróságok alkalmasak, és a magyar kormány elfogadja azokat a döntéseket, amelyek ott születnek. Orbán Viktor december elején hivatalos horvát–magyar államközi találkozóra utazik Horvátországba.
Az olajipari társaság első embere ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot két éve visszavonták
Fotó: Kurucz Árpád
Ismert: a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat. Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot, ezért a Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében az Európai Bírósághoz fordult.
A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader büntetőügyében hozott ítéletet, így azt is, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-ügyben.
Hernádi Zsolt 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában ismét kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója elleni körözést.
A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bíróságának júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében. Annak végrehajtása ugyanis nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. Az indoklás szerint fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.
