Még ma is érzi az ötszázalékos forgalmi adó bevezetésének pozitív hatásait a hazai tojáságazat. Az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszerrel együtt mára gyakorlatilag eltűntek a tisztességtelen szereplők, a piac kitisztult.
Budai Zoltán, a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) elnökhelyettese a tojás világnapja alkalmából tartott eseményen elmondta: az elmúlt években komoly eredményeket sikerült elérni ezen a téren, az import azonban még így is jelentős részt hasít ki a forgalomból: a teljes fogyasztás 20-22 százalékát teszi ki a külföldről származó tojás.
A tudatos vásárlást elősegítő lépés volt, hogy ma már azonos betűmérettel kötelező feltüntetniük a kereskedőknek a tojás darabonkénti ára mellett a kilós árat is. Az áruházláncok erőfölénye az árképzésben is megmutatkozik, miközben a termelők nagyon alacsony nyereség mellett dolgoznak.
A szakember szerint mindez részben annak tudható be, hogy a tojásnak mint terméknek ma nincs túl nagy becsülete a piacon, a gazdálkodók közötti összefogás pedig alacsony szinten van. A kiszámíthatóságot rontja a takarmányárak ingadozása, és a munkaerőhiány is egyre nagyobb problémát jelent az ágazatban. A célok ugyanakkor egyértelműek: belátható időn belül teljes egészében ellátni a magyar piacot és akár az exportpiacokra is juttatni a hazai tojásból.
A munkaerőhiány is egyre nagyobb problémát jelent az ágazatban
Fotó: Katona Vanda
A vásárlók körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a legtöbben a magyar tojás minőségében bíznak. – A termelőknek ezt az előnyt ki kell használniuk, különböző marketingeszközökkel pedig el kell érni, hogy ne csak a felmérések során, hanem a valóságban is egyre többen válasszák a hazai árut – fogalmazott Budai Zoltán. Ennek érdekében a szövetség új ágazati stratégia kialakításán dolgozik.
A szakembertől megtudtuk: az elmúlt öt évben a termelés és a fogyasztás is emelkedő pályára került. Van honnan növekedni: míg 20 évvel korábban a termelés 100 százalékban ki tudta elégíteni a hazai igényeket, mára ez az arány 80 százalékosra szűkült.
A tojástermelés a 2000-es évek elejétől fokozatosan csökkent, mígnem 2011-ben elérte a mélypontját. 2002-ben az egy főre jutó tojásfogyasztás elérte az évi 301 darabot, 2016-ban viszont már csak 234 darab tojás jutott egy átlag magyarra. A mélypont 2013 volt, amikor a fogyasztás 214-re csökkent.
Az országban jelenleg 5,6 millió tojót tartanak a gazdaságok. A ketreces tartás az állomány 84 százalékát érinti, alternatív módszerekkel a tojók 16 százalékát nevelik a gazdaságok, a biotartás csupán egy százalékot ér el. A legfrissebb adatok szerint évente 1,1-1,3 milliárd tojás kerül ki az ólakból. Öt évvel ezelőtt ez a mennyiség 862 millió volt.
