A 24. órában vagyunk a termelői szövetkezés előmozdításában, az Európai Unió (EU) és a hazai mezőgazdaság ugyanis olyan kihívások előtt áll – többek között az Egyesült Államok és az EU közt körvonalazódó szabadkereskedelmi megállapodás miatt –, amit csak együttműködve, közös rendszerek alkalmazásával tudunk megválaszolni – jelentette ki tegnap Jakab István, a parlament alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke egy szakmai konferencián. Magyarország a 28 uniós tagország közül a 19. helyen állt a szövetkezeti szervezettségben. A szakember rámutatott: az elmúlt években két, ellentétes irányú tendencia zajlott: míg a termelés és a feldolgozás decentralizálódott, a kereskedelem épp ellentétesen, egyre koncentráltabbá vált, emiatt a jövedelem nem a termelőknél és a feldolgozóknál, hanem a kereskedelemben jelenik meg.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magyar Tudományos Akadémiával közösen elkészített felmérés eredményeit ismertetve jelezte: elsősorban az előző időszak rossz tapasztalatai miatt hiányzik a bizalom a gazdákban, sok a látszat-együttműködés, ahol csak a pályázati pénzek lehívása a cél. Ezért a következő időszak egyik legfontosabb feladata fejleszteni az együttműködési hajlandóságot, de hasonlóan fontos a támogató szabályozói környezet kialakítása.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint a termelői csoportok létrehozása pénzügyi oldalról biztosított, ezért a személyi oldalt, vagyis a gazdálkodói szándékot kell a jövőben erősíteni. A vidékfejlesztési programon belül egy 26 milliárd forintos kerettel hamarosan megjelenő pályázat segíti a gazdálkodói szövetkezetek létrehozását és működtetését. A kisgazdaságok együttműködésére csaknem hárommilliárd forint áll rendelkezésre, a kistermelőket összefogó szervezetek beruházásait pedig a tervek szerint további 15 milliárd forintból lehet majd megvalósítani.