Folyamatosan érkeznek manapság is keresetlevelek a hazai bíróságokra az azóta már megszüntetett devizahitelek miatt. Az ügyfelek a legkülönfélébb okokból támadják meg a hajdan aláírt szerződésüket: egyesek azt állítják, hogy az egykori megállapodás tisztességtelen feltételeket tartalmazott, s ezért érvénytelen.
Mások szerint a bank mindenféle jogalap nélkül és az ügyfél kárára jutott különféle összegekhez, megint mások úgy vélik: kártérítés illeti meg őket azért a hátrányért, amelyet a pénzintézet okozott azzal, hogy külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönt nyújtott számukra.
– A jelek szerint a devizahitel-szerződések kérdéskörével mindaddig nagyobb mennyiségben kell foglalkoznia az ítélkezésnek, amíg az ilyen megállapodások alapján bármely érintett igényt támaszthat szerződő partnerével szemben – így kommentálta a folyamatokat az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese. Gyarmathy Judit érdeklődésünkre megjegyezte: a devizakölcsönzés kapcsán eddig összesen négyfajta eljárás sajátosságaival kellett megbirkóznia a magyar igazságszolgáltatásnak. Egyfelől a bankok az állam ellen indíthattak pert, s azt igazolhatták, hogy egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó kikötéseik tisztességesek voltak. Máskor a jegybank nyújthatott be közérdekű keresetet egyes szerződési feltételek tisztességtelensége miatt a pénzintézetek ellen. Legújabban az elszámolások kerülhetnek a bíróságok elé: az adósok az ítélkező fórumok előtt támadhatják meg a békéltető testület ilyen ügyekben hozott határozatait. – Mindezeken túl a hiteladósok perbe foghatják a pénzintézeteket, s ebből az eljárásból vette kezdetét a legtöbb – jegyezte meg az OBH elnökhelyettese.
Az ítélkező fórumok megfelelően felkészültek a jelentős számú ügy kezelésére Fotó: Havran Zoltán
Az ügyfelek nemrégiben megindított perei mellett számos korábbi ügy is napirendre kerülhet mostanság. Ehhez tudni kell, hogy a 2014 nyarán elfogadott első devizatörvény előírása alapján a bíróságoknak fel kellett függeszteniük minden olyan pénzügyi intézmény ellen kezdeményezett eljárást, amelyben a hiteladós azt állította, hogy kölcsönszerződése az árfolyamrés vagy az egyoldalú szerződésmódosítások miatt érvénytelen. Akkoriban nagyjából 12 ezer ügyet akasztott meg a bíróság. Az elmúlt másfél évben újabb és újabb kölcsönfelvevők fordultak ilyen okok miatt az igazságszolgáltatáshoz, így február elejére 18 ezer környékére ugrott az érintett eljárások száma. – Az ilyen perek azután folytatódhatnak, hogy a bank megfelelő módon elszámolt az ügyfelével – mondta Gyarmathy Judit, majd – a statisztikát ismertetve – közölte: eddig nagyjából hétezer felfüggesztett eljárás indult újra, s ezek körülbelül fele már be is fejeződött. Természetesen a többi ügy folytatása sem marad el.
– Az ítélkező fórumok megfelelően felkészültek arra a helyzetre is, ha az ilyen ügyek dömpingszerűen érkeznének be, a devizaperes eljárások nem húzódhatnak el – válaszolt kérdésünkre Gyarmathy Judit. Hozzátette: az OBH elnökének kiemelt stratégiai célja, hogy a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek. Véleménye szerint az eddig lefolytatott eljárások is igazolják, hogy a nemrégiben meghirdetett, A szolgáltató bíróságért címet viselő program kellően megvalósul a gyakorlatban.
