– A másfél-két szobás lakások váltak az ingatlanpiac slágertermékeivé. Ezért a garzonlakások hiába a legkisebb elérhető ingatlanok, a kereslet irántuk nem mondható kiugrónak – mondta lapunknak Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője. Mint kifejtette, a garzonok „belépőterméknek” számítanak, ahonnan később könnyű továbblépni, ezért a pályakezdők, a friss házasok körében népszerűek elsősorban, de a befektetők is kedvelik jó kiadhatóságuk miatt.
– Adott esetben nincs nagy árkülönbség egy garzonlakás és egy másfél szobás kis lakás között. Sokszor a fiatalok inkább megpróbálnak előteremteni még 1-2 millió forintot az utóbbihoz, ráadásul mára a befektetők körében is a másfél-két szobás lakások lettek a legkeresettebbek – magyarázta Balla Ákos. A szakember szerint sok esetben találkozni irreális áron kínált garzonlakásokkal. Meglátása szerint ebben az is szerepet játszik, hogy sok eladó „legendákra” építi elképzelését. Például arra, hogy mit mondott a szomszéd vagy a jó barát arról, hogy ő mennyiért adta el hasonlónak tűnő lakását. Ez teljesen hamis képet adhat, mert a kínálati árhoz képest a vételárból végül akár milliókat is engedhetett az illető, aki azonban ezzel már nem dicsekszik.
Sok eladó ráadásul nincs tisztában azzal, hogy 40 négyzetméternél kisebb lakásra a családi otthonteremtési kedvezmény egyik formája sem használható fel. – Noha az állami támogatás a garzonlakások piacán kizárt, ott is jelentkezik az árfelhajtó hatása – mutatott rá Balla Ákos, aki szerint az új lakások nagyobb számú megjelenésével megállhat a használt lakások drágulása. Jellemző az aránytévesztésre, hogy például a XI. kerületben ma már a panellakások is 300 ezer forintos négyzetméterár fölött vannak, miközben a közeljövőben két olyan igényes új társasház is költözhetővé válik ott, amelyek lakásait 480-500 ezres áron kínálják.
A négyzetméterárakat tekintve egyértelműen a 20–30 négyzetméteres garzonlakások a legdrágábbak. A fővárosban ezeket idén átlagosan 368–618 ezer forintért, vidéken pedig 171–349 ezer forintért hirdetik az Ingatlan.com összeállítása szerint. Eközben a nagyobb fővárosi lakásoknál 338–466 ezer között vannak az átlagos négyzetméterárak, vidéken pedig 173–261 ezer forint az átlagár.
– A lakások méretéhez képest Budapesten a 21 négyzetméteres garzonokat lehet a legtöbbért, átlagosan 89 ezer forintért kiadni, a vidéki városokban pedig a 32 négyzetmétereseket, havonta átlagosan 78 ezer forintért. A jobban kiadható, alsó méretkategóriába tartozó lakásokért a befektetők könnyebben fizetik ki a magasabb árat – magyarázta Balogh László, a hirdetési portál vezető gazdasági szakértője. Szerinte szem előtt kell tartani azt a közgazdasági alapszabályt is, hogy ha egy kategóriában belül nagy a kínálat, az árcsökkentő hatású.
– Ha vevőként azt tapasztaljuk, hogy egy ingatlan irányára aránytalanul magas, érdemes körbenézni a kicsit kisebb vagy kicsit nagyobb lakások között, hátha találunk olyan méretkategóriát, ahol több eladó versenyez a vevők pénzéért. Amennyiben ingatlant értékesítünk, és annak méretét és állapotát tekintve kevés hasonló ingatlant találunk, akkor viszont mi is magasabb áron tudjuk értékesíteni lakásunkat – mutatott rá a szakértő.
A vidéki városokban ugyanakkor az eladási árnak jól látható korlátai vannak. A portál összeállításából kiderül, hogy 20–22 millió forint az átlagos felső határ, legyen szó akár 60, akár 100 négyzetméteres ingatlanról.