Magyarországnak fel kell készülnie az intenzívebb északi irányú gázexportra, mert az abban a térségben fekvő országok ezt igénylik – nyilatkozta a Magyar Időknek Birtalan Zsolt, a Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt. vezérigazgatója annak kapcsán, hogy a Magyar Közlöny tegnapi számában megjelent: a társaságnak le kell bonyolítania a magyar–szlovák gázvezetékre vonatkozó, május 2-án kiírandó kapacitáslefoglalási eljárást.
Mindez a vezérigazgató szavai szerint annyit tesz, hogy lekötésigényeket nyújtottak be, mert a nemzeti energiastratégiában foglalt célok elérése érdekében a társaságnak fejlesztéseket kell végrehajtania, ehhez pedig hozzá kell látniuk az előkészítő munkákhoz. A kapacitáslekötések uniós szabályozású menetrendje fényében magáról a fejlesztésről az év második felében születhet döntés, amennyiben a kereskedők valóban lehívják a kapacitásokat.
– Főleg a déli–északi szállításra vonatkozik a kiírás, mégpedig a tranzitgázra, vagyis az országon keresztüláramló mennyiségekre – fűzte hozzá Birtalan Zsolt, hozzátéve, hogy a gázkereskedőktől érkeztek kapacitásbővítési igények. Ennek oka a térség piacának átalakulása, ami nagyrészt a Gazprom szállítási útvonalainak megváltozása miatt következett, következik be.
Ez Magyarországnak a tranzitdíjak szempontjából mindenképpen jó hír, az átalakulás nyomán, illetve az igények kiszolgálásával ugyanis növekedő bevételhez juthatunk. Hazánk célja egyébként is a térségi főelosztó szerepének betöltése a közeljövőben. Azzal, hogy több gáz megy keresztül az országon, és több helyről érkezik a betáplálás, egyúttal fokozottan növekszik a belföldi ellátás biztonsága is.
Magyarország célja a térségi főelosztó szerepének betöltése a következő időszakban
Fotós: Reuters
A tranzitgáz eredete lehet a Fekete-tenger, a tankereken érkező cseppfolyós gáz (LNG) vagy akár a hazai tárolókból intenzívebb ütemben kitárolt energiahordozó. A Fekete-tenger lelőhelyeiről Románia felől érkezhet nagyobb mennyiségű gáz, az ehhez szükséges fejlesztések folyamatban vannak. Az LNG-szállítmányok kezelése egyébként nem kezdődhet el anélkül, hogy megépülne a horvátországi Krk szigetre tervezett fogadó- és újragázosító terminál. A beruházást több mint egy évtizede halogatják, részben környezetvédelmi szempontok miatt.
Az intenzívebb kitárolásnak pedig az a feltétele, hogy a gázkereskedő vállalatok – főként az orosz Gazprom terméke – nagyobb hazai bértárolási szerepet töltsenek be.
Birtalan Zsolt azt is elmondta, hogy a szlovák–magyar vezeték kapacitása az észak–déli irányban háromszorosa a dél–északinak, a cél az utóbbi irány kapacitásának megháromszorozása. Ha pozitív döntés lesz, vagyis ha a kereskedők valóban igénylik a felkínált kapacitásokat, akkor 2019 elején el kell kezdeni a beruházást. Leginkább azért, mert 2022-től már a megnövelt kapacitással kell üzemelnie a vezetéknek.
Az MGT Zrt. egyébként – egy múlt év végén született döntés értelmében – rövidesen átkerül az FGSZ Földgázszállító Zrt. irányítása alá.
Ahogyan a Magyar Idők akkor beszámolt erről, a magyar államtól 11,9 milliárd forintért megvásárolja az MGT-t az FGSZ, így megszűnik az az érdekes állapot, amelyben a szlovák és a magyar országos gázhálózatokat összekötő 92 kilométeres vezeték más társasághoz tartozik, mint a többi, megközelítőleg 5800 kilométernyi hazai nagynyomású vezeték. A kormány az eladásról ellátásbiztonsági megfontolások miatt döntött. A vevő a Mol Nyrt. leányvállalata, a hazai nagynyomású földgázhálózat tulajdonosa, üzemeltetője és irányítója.
