Magyarország számára is komoly gazdasági hajtóerőt jelenthet, ha a korábban meghatározott céloknak megfelelően 2012 és 2020 között 52 milliárdról 100 milliárd dollárra emelkedik a kelet-közép-európai régió és Kína közötti kereskedelem volumene. A növekedés lehetőségét jelzi, hogy Magyarország kivitelében tavaly két százalékot ért el a Kínába irányuló export, míg az ország importrészaránya is csupán öt százalékot tett ki.
A távirati iroda tudósítása szerint a konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a kínai Egy övezet, egy út infrastrukturális óriásberuházás keretében egy integrált eurázsiai gazdasági térség van születőben, ám ehhez a jövőben az európai partnereknek is több kezdeményezőkészséget kell mutatniuk.
Elhangzott, a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés kapcsán egyelőre a tervezettnél lassabban halad az európai országok saját érdekeinek védelme, illetve a bővülő kereskedelmi kapcsolatok és a befektetések közötti egyensúly megteremtése. Az EU számára elsődleges, hogy a kezdeményezésben való részvétel ne ássa alá sem az európai integráció, sem pedig az egyes tagállamok érdekeit. Brüsszel még nem találkozott hasonló programmal, ami némileg tanácstalanná teszi a döntéshozókat – hangsúlyozták a konferencia résztvevői. Az unió ezért alaposabb átvilágítási folyamatok bevezetését szorgalmazza majd a Kínából érkező befektetésekkel szemben.
Csökkent a többlet
A belső kereslet élénkülését tükrözi az import 13 százalékos augusztusi növekedése, ugyanakkor az ipari termelés augusztusi megugrásával összhangban 10,3 százalékkal nőtt az export is – kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn kiadott előzetes adatait elemzők. A külkereskedelmi többlet 440 millió euró volt augusztusban, 119 millió euróval volt kevesebb a tavaly augusztusinál. A behozatal éves növekedési üteme tavaly november óta meghaladja az exportét. Virovácz Péter, az ING elemzője lapunkkal közölte, az augusztusi többlet – noha gyengébb lett a megszokottnál – nem okoz problémát.