Tízből kilenc magyar még soha nem hallott a dolgok internetéről (Internet of Things – IoT), pedig európai viszonylatban is kiemelkedően nyitottak vagyunk a technológiai újításokra – derült ki az Optimum Research által a Samsung megbízásából készített kutatásból. Az elsőre kiábrándítónak ható adat az európai átlaggal összevetve már nem néz ki annyira rosszul: a kontinens lakosságának is csak mintegy húsz százaléka ismeri a fogalmat.
Ez egy olyan rendszert jelent, amelyben az internet segítségével távolról irányítható eszközök egymással is képesek kommunikálni, emberi beavatkozás nélkül. A jövőben például a hűtőnk megrendelheti a boltból a tejet, de már jelenleg is elindíthatjuk a mosást úgy, hogy nem vagyunk otthon.
Ma már csaknem egymilliárd IoT-képes eszköz működik a háztartásokban, a szám pedig folyamatosan és meredeken emelkedik: egyre több okosórát és más hordozható eszközt használunk, és mind több otthont szerelnek fel okosrendszerekkel. Ez a trend egybecseng a kutatás másik megállapításával is, amely szerint aki ismeri az okoseszközök adta lehetőséget, az előszeretettel ki is használja azok adottságait. Viszont a 18 európai ország lakosságának vizsgálata arra világított rá, hogy a fogyasztók általános ismeretei egyelőre igencsak elmaradnak a fejlesztések ütemétől.
A tájékozott válaszadók egyötöde az IoT-képes eszközökért akár többet is fizetne. Ez az állítás különösen igaz a harminc körüli, a gyermekvállalás korában lévő nőkre, akik jóval nagyobb érdeklődést mutatnak az okosmegoldások iránt, mint a velük egykorú férfiak. Az egyes korosztályok ismeretei között komoly eltéréseket mutat a felmérés. A 16–24 évesek körében például a férfiak az érdeklődőbbek, 29 százalékuk lenne hajlandó fizetni azért, hogy IoT-képes legyen egy általuk megvásárolt eszköz, míg a nőknél ez az arány a 13 százalékot sem éri el. Az európai átlag ebben a kérdésben egészen mást mutat: a harmincas korosztályban a nők és a férfiak is majdnem azonos arányban vásárolnának drágább, de okosabb eszközt.
A jövőben a hűtőnk akár meg is rendelheti a tejet a boltból
Attól, hogy az IoT-t nem feltétlenül ismerik a magyarok, még kiemelkedően fogékonyak a technológiai újítások iránt. Kilencven százalékuk a közeljövőben vásárolni tervezett elektronikai eszközök tulajdonságaira is ügyel, 58 százalékuk pedig figyelemmel kíséri a legújabb fejlesztéseket. Ennek ellenére a magyarok mintegy 40 százalékának van legalább egy olyan okoskészüléke, amelyet nem tud teljes mértékben kihasználni. Harmaduk mindössze egyetlen funkció alapján választotta ki az adott terméket.
Hiába képes tehát az eszközünk csatlakozni az internethez, ha nem ismerjük az IoT-ban rejlő lehetőségeket, nem is tudjuk kiaknázni azokat.
Pedig a dolgok internete nemcsak kényelmesebbé, hanem adott esetben biztonságosabbá is teheti a mindennapokat. A cég a közleményében egy példát is említett. Magyarországon az elmúlt évben 6512 lakástüzet regisztráltak, és az esetek jelentős részét emberi gondatlanság okozta. Ha a tulajdonosok bármikor ellenőrizhetnék a lakásukat, és akár távolról is áramtalanítani tudnák a bekapcsolva felejtett elektromos eszközeiket, ez a szám jelentősen csökkenhetne.
