– A hazai erőműrendszer beépített teljesítőképessége már most sem teszi lehetővé a villamosenergia-igények tisztán hazai forrásból történő biztonságos ellátását, az import részaránya a hazai fogyasztás 30 százalékát teszi ki – mondta a Magyar Idők érdeklődésére Hárfás Zsolt.
Az energetikai szakértő hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal fordult elő az is, hogy a magyar fogyasztók igényeit csak 45-50 százaléknyi importáram segítségével lehetett kielégíteni. Eközben a fogyasztási csúcsok is mind magasabbra törnek: idén január 13-án a nagy hidegben abszolút rekordként a rendszerterhelés 6800 megawatt (MW) értéket ért el, amelyből az import mennyisége 2000 MW volt.
Az igényekkel érdemes összevetni azt is, hogy 2031-ig a hazai villamosenergia-rendszerből számos elöregedő erőmű tervezetten ki fog esni. Ezért az utánpótlás, így a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását szolgáló Paks II beruházás szükségessége nem kérdés az energetikai mérnök szerint. A hazai villamosenergetikai rendszerirányító, a Mavir Zrt. számításai szerint akár 10 ezer MW új kapacitás is szükségessé válhat. Ehhez képest a Paks II projekt keretében épülő két új atomerőművi blokk csak 2400 MW teljesítményt képvisel majd. Hárfás Zsolt szerint valójában az a lényeges kérdés, hogy Paks II mellett a további 7600 MW kapacitást milyen pénzügyi forrásból és milyen összetételben kell majd előteremtenie Magyarországnak.
A szükséges erőművi kapacitások nélkül jobban kellene támaszkodnunk az importforrásokra, feltéve, ha egyáltalán abban az adott időszakban rendelkezésre áll majd a kellő mennyiség. Azonban nemcsak hazánkban, hanem azokban az országokban is öregszenek az erőművek, ahonnan importálni tudunk, tehát a kapacitások kiesése egész Európát érinti a következő évtizedekben. A szakértő úgy véli, hogy a Paks II projekt kellő előrelátással épül annak érdekében, hogy továbbra is olcsó, szén-dioxid-kibocsátástól mentes hazai forrásból lehessen a jövőben is kielégíteni a magyar fogyasztók energiaigényét. A két tervezett blokk évente 18-19 terawattóra (TWh) villamos energiát termelne majd, az értéket pedig érdemes összevetni azzal, hogy tavaly mintegy 13 TWh-t vásárolt külföldről Magyarország.
A globális energiaigény 2040-ig mintegy tíz százalékkal emelkedik a 2014-es szinthez képest a Nemzetközi Energiaügynökség úgynevezett zöld forgatókönyve szerint. A World Energy Outlook 2016 című kiadványban publikált tanulmányból egyértelműen kitűnik az is, hogy a klímavédelmi célok eléréséhez feltétlenül szükség van az atomenergia és a megújulók részarányának növelésére, továbbá a fosszilis alapú energiatermelés csökkentésére.
Mindez azt jelenti, hogy a 2014. évi 84 százalékos fosszilis részarányt 2040-re globálisan 58 százalékra szükséges csökkenteni annak érdekében, hogy az energetikához köthető szén-dioxid-kibocsátást 30-40 százalékkal mérsékelni lehessen. A globális atomenergia 2014. évi 398 GW villamos teljesítménye 2040-ig 820 GW-ra emelkedhet. Ez pedig azt jelenti, hogy az atomerőművek részaránya a villamosenergia-termelésben globálisan 11 százalékról 18 százalékra növekedhet. Ebben a forgatókönyvben a megújulók részaránya is növekedni fog, például a szélenergia részaránya 18, a napenergiáé pedig 9 százalékra. A fenti folyamatban értelemszerűen az Európai Unió országai is részt vesznek, hiszen a kontinensen az elöregedő atomerőművek helyett újak építésével, vagyis a kapacitás fenntartásával számolnak.
A paksi atomerőmű-beruházásról telefonon egyeztetett kedden Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az erről szóló közlemény szerint a felek kifejezték elégedettségüket az Európai Bizottság hétfői döntésével kapcsolatban, amely „elhárította az akadályokat a Roszatom állami vállalat részvételével zajló, a Paksi Atomerőmű két új blokkal való bővítésének megvalósítása elől”.