Gyakorlati tapasztalatok és uniós előírások indokolják a változást
Uniós jogharmonizációs kötelezettséggel, valamint a gyakorlati tapasztalatokkal indokolta a nemzetgazdasági tárca államtitkára a foglalkoztatási törvények módosítását. Cseresnyés Péter rámutatott: a változások a kiküldetésben dolgozók munkajogi szabályait, valamint a munkavédelem, munkabiztonság kérdését érintik elsősorban.
A más tagállamba kiküldött munkavállaló minimális munkabérére és maximális munkaidejére vonatkozó szabályok mind a dolgozók védelmét, mind a tisztességes versenyfeltételek biztosítását szolgálják – mutatott rá, hozzátéve: a hatékonyabb munkaügyi ellenőrzés érdekében pontosítják a kiküldött munkavállalót alkalmazó társaságok bejelentési kötelezettségét.
Az ellenőrzést a munkaügyi hatóság végezheti, amely szankciókat is alkalmazhat. A javaslat szabályozza az európai üzemi tanács létrehozásának szabályait, és kiterjed a tengeri kereskedelmi hajón foglalkoztatott munkavállalókra is.
Változik az egyéni védőeszközök használatának szabálya, a munkavédelmi törvény a jövőben azok rendeltetésszerű használatát követelik meg, súlyos munkahelyi baleset kivizsgálásához pedig kötelezően írja elő a foglalkozás-egészségügyi orvos közreműködését.
Már húszfősnél nagyobb társaságnál kötelező lesz a munkavédelmi képviselő választása – akinek fő állásban más feladatot kell ellátnia -, a jelenlegi ötvenfős helyett. A jövőben a törvény a munkavállalói mulasztást is szankcionálja – mondta.
Fidesz: a munkavégzés helye szerinti feltételek szerint kell alkalmazni az embereket
Bányai Gábor (Fidesz) fontosnak ítélte, hogy a munkavállalókat részben a foglalkoztatás helye szerinti tagállam által biztosított feltételek szerint alkalmazzák.
Szólt azokról az országokról, ahol többszöröse a minimálbér a hazainál, ugyanakkor ezen országokban sokan úgy látják: a kiküldetés erodálja a munkaügyi védelem szintjét. Valóban vannak visszaélések – ismerte el -, sokan alapítottak fiókcégeket csupán azzal a céllal, hogy onnan küldjék ki a munkavállalókat, a könnyített feltételek mellett. Ezért fontos, hogy az unió rögzítette a feltételeket – tette hozzá.
A képviselő csökkenő adminisztrációról, egyszerűsítésről számolt be a munkaügyi bejelentésekkel kapcsolatban.
KDNP: egységes, tisztességes versenyfeltételeket tesz lehetővé a változás
Vejkey Imre (KDNP) szerint egységes és tisztességes versenyfeltételeket tesz lehetővé az, hogy az EU a kiküldetési irányelvben rögzítette azon követelményeket, amelyeket a cégeknek a más tagállamban foglalkoztatott munkavállalóikkal szemben alkalmazniuk kell.
Kijelentette: a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés szabadsága az unió belső piacának alapvető elveit képezik, még ha azok a migránsinvázió következményeként jelentősen csorbultak is.
Pozitívan értékelte, hogy a törvényjavaslat több ponton módosítja a munkavédelmi szabályzást, és szabályozza a munkaügyi hatóság ellenőrzési jogkörét, a bírság kiszabásának feltételeit.
Úgy ítélte meg: a jogharmonizációs célokat szolgáló javaslat javítja a munkavédelem helyzetét.
Az MSZP tartózkodni fog a szavazáson
Horváth Imre (MSZP) kedvezőnek ítélte a munkavállalók szempontjából azt a változást, hogy testi épségüket súlyosan veszélyeztető körülménnyé válik, ha például a technológiában előírtnál kevesebb emberrel végeztetik a feladatot. A jövőben nemcsak megfelelő védőeszközzel kell ellátni a dolgozókat, de annak rendeltetésszerű használatát is meg kell tanítani – tette hozzá.
Kedvezőnek ítélte a munkavédelmi képviselő választásának szigorúbb előírását is, rámutatva: a képviselő megfelelő munkajogi védelmet kap. Azt is üdvözölte, hogy akár 500 ezer forintos bírságot kaphat az a munkaadó, aki nem tesz eleget például az adatszolgáltatási kötelezettségének a balesetekkel kapcsolatban.
A módosítások többségét időszerűnek tartja a Jobbik
Sneider Tamás (Jobbik) a módosítások többségét időszerűnek nevezte. Egyetértett például a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény változtatásával, amely nevesíti az érettségit, különválasztva azt az egyéb középfokú végzettségektől.
Támogatta a munkavédelmi képviselő választásával kapcsolatos rendelkezéseket, ahogyan azt is, hogy ezentúl akkor is kiszabható lesz munkaügyi bírság, ha a munkáltató nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.