Az előző hónaphoz viszonyítva januárban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás három havi emelkedés után 0,1 százalékkal csökkent.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: a trend változatlan, az előző hónapokhoz hasonlóan a főbb ágazatokban inkább a stagnálás volt a jellemző az év első hónapjában.
Tavaly az ipari termelés öt hónapban – februárban, áprilisban, májusban, augusztusban és novemberben – nőtt az előző év azonos időszakához képest, hét hónapban pedig csökkent.
A legnagyobb, 10,8 százalékos növekedés augusztusban történt. Éves bázison tavaly márciusban esett vissza leginkább az ipari termelés, 5,6 százalékkal.
A munkanappal kiigazított adatok szerint tavaly hét hónapban nőtt, négyben csökkent, júliusban pedig stagnált az ipari kibocsátás az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Munkanaphatástól megtisztítva áprilisban volt a legnagyobb növekedés, 4,7 százalékos, szeptemberben pedig a legnagyobb csökkenés, 3,7 százalékos.
Elemzők: élénkülhet az ipari termelés a következő hónapokbanAz
Az ipari termelés élénkülésére számítanak az MTI által megkérdezett szakértők, akik ugyanakkor a kockázatokra is felhívták a figyelmet.
Az alacsony tavalyi bázis, illetve egyes új élelmiszeripari és gumiipari kapacitások üzembe helyezése miatt idén 3,5 százalékra gyorsulhat az ipari termelés növekedése – vélte Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője 2018-ban nagyobb gyorsulásra számít, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások lépnek üzembe.
Kifejtette: a kifejezetten kedvező konjunktúramutatók ellenére tavaly gyenge teljesítményt nyújtott az ipar, ezen belül pedig különösen gyenge volt a járműgyártás kibocsátása, amit részben a hazai autógyárakban elvégzett modellfrissítések is okozhattak. Az elemző úgy látja, a következő hónapokban újra élénkülhet az ipari termelés, amit a határozottan javuló hazai és európai konjunktúramutatók is alátámasztanak. Az Audinál a műszak csökkentés fékezheti a növekedés ütemét, a feldolgozóipari foglalkoztatás növekedése viszont az ipar várható élénkülését jelzi – tette hozzá.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: a vártnál kisebb lendületet vett az ipar januárban, de a beszerzésimenedzser-indexek továbbra is arra utalnak, hogy a következő hónapokban folytatódhat az ipari termelés növekedése. A szakértő szerint idén 3-4 százalékkal bővülhet az ipari termelés volumene.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kedden kiadott német ipari rendelési adatok havi összevetésben 7 százalék feletti mértékben zuhantak, amire 2009 óta nem volt példa. A magyar ipar nagyban függ a német ipari rendelésektől, így ez inkább negatív irányba billentheti az idei várakozásokat – közölte. Az elemző szerint 2017-ben átlagosan 2 százalék alatt maradhat az ipari termelés bővülése.
Derűlátó kilátások
A magyar ipart a járműipar vezérli, Európában a január-februári időszakban 10 százalékkal nőtt a járműértékesítés, és megszűnt az amerikai elnökválasztás és a Brexit okozta bizonytalanság is, ezért optimistán ítélhető meg az idei év ipari teljesítménye – mondta Lepsényi István. AZ NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára A januári ipari statisztikáról az államtitkár elmondta, hogy ilyen pozitív adatra számított. A termelés éven belüli lefutását firtató kérdésre válaszolva közölte: az első negyedévben és a második negyedév első felében általában erősödik az ipari termelés, a nyári időszakban (július, augusztus, szeptember) visszaesés tapasztalható, a harmadik és a negyedik negyedévben pedig szintén pozitívan teljesít az ipar.
