– Minden díjnak az adja az értékét – amellett, hogy kik adják –, hogy kik kapták meg. Az Akadémiai Aranyérmet óriási nevek érdemelték ki előttem. Simonyi Károly fizikusként ért el kimagasló eredményeket, Erdős Pál matematikus szakterületének egyik legnagyobb alakja volt, de idetartozik Szentágothai János, akitől sokat tanultam, és mindenképpen meg kell említeni az eddigi egyetlen női díjazottat, T. Sós Vera matematikust is. A legnagyobb elismerés, amit magyar tudós itthon elérhet, az az Akadémiai Aranyérem – nyilatkozta lapunknak Vizi E. Szilveszter akadémikus.
Az agykutató 1936. december 31-én Budapesten született. Pécsett kezdte az orvosi egyetemet, onnan azonban az 1956-os forradalom alatti tevékenysége miatt eltanácsolták, ezért a fővárosban tanult. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett 1961-ben. 1981-től az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese, 1989-től főigazgatója volt. Az Akadémiai és Széchenyi-díjas tudós kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolása.
Az agyműködésről évekkel ezelőtt leírt felismerése akkoriban hatalmas kritikákat kapott, ma tankönyvekben oktatják felfedezését. A Magyar Tudományos Akadémiának 1985-től levelező, 1990-től rendes tagja, 2002 és 2008 között elnöke volt.
A nyolcvanéves tudós a korábbi lendülettel kutat és oktat. Naponta bejár az akadémiai intézetbe, az elmúlt négy évben két Nature- és egy Cell-cikkben volt szerző. Azt mondja, gyerekkora óta az a vágy fűti, hogy a természet titkaira, a miértekre választ találjon. Huszonkilenc évesen Riker-ösztöndíjjal kijutott Oxfordba, ahol Sir William Paton munkatársaként dolgozott. 1984-ben a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai tanszékének vendégprofesszora lett. „Igazi peregrinus, azaz vándormadár voltam, de én hazajöttem és nagyon sok embert hazahoztam. Azt vallom, hogy el kell menni, tanulni kell, de vissza kell jönni” – mondta a professzor, aki szerint nemcsak a Lendület program segíti az itthoni tudományos munkát.
Ma az ország a nemzeti össztermék 1,39 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, a Horn-kormány idején volt olyan év, amikor ez az érték 0,69 százalék volt, De nem mondhatjuk, hogy a jelenlegi elég, mielőbb el kell érni az uniós átlagot, az 1,8 százalékot.
Az MTA korábbi elnökének meggyőződése, hogy egy ország nagyságát nem a hadseregének létszáma, nem a négyzetkilométerben kifejezett mérete, hanem az mutatja, hogy milyen arányban járul hozzá a világ fejlődéséhez. A hozzáadott szellemi tőke az igazi érték, mert az anyagi tőke is odamegy, ahol ötlet és tudás van. Büszke arra, hogy tanítványai közül többen akadémikusok, nagydoktorok, vezető ipari szakemberek lettek. A szakmai utánpótlást egészen kiválónak tartja. A Freund Tamás vezette MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet szerinte a világ egyik legjobb kutatóhelye. A magyar agykutatás a világ élvonalában van. Nemcsak most, hanem – a matematikához hasonlóan – csaknem egy évszázada folyamatosan.
Az egyik legtöbbet idézett magyar kutatót 2000-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnökévé választották. A méltán népszerű Mindentudás egyeteme sorozat egyik elindítója is ő volt. A professzor szerint az ismeretterjesztés egyre nehezebb, mert a tudomány és a technológia gyorsan fejlődik, nem egyszerű követni a legújabb eredményeket. De legyen bármilyen kemény ez a feladat, rendkívül fontos, mert az embereket meg kell ismertetni a legújabb csodákkal.