Ez az év több szempontból jól indult a bankrendszernek, mivel csökkentek a költségeik. Egyrészt megkezdődött a bankadó mérséklése, ami a tervek szerint idén 55 milliárd forinttal könnyíti a szektor terheit. A pénzintézeteknek szintén kedvezett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) átszervezte a pénzforgalmat kezelő Giro Zrt.-t, és ennek eredményeként a bankoknak felszámolt elszámolási díjak két lépésben, összesen 27 százalékkal csökkentek 2016-ra. Ezzel az átutalások után fizetendő díj 11 forintra mérséklődött. Lapunk utánajárt, hogy a banki ügyfelek számíthatnak-e díjcsökkentésre.
A téma érezhetően kényes kérdés, ami jól látszik abból, hogy a megszokottnál kevesebb pénzintézet reakcióit tudtunk feldolgozni, és köztük is jelentős eltérés volt a válaszok között. Az MKB szerint a Giro díjcsökkentését teljes mértékben átadták a lakossági és vállalati ügyfeleknek 2016-ban, ahogyan 2015-ben is. A Budapest Bank tájékoztatása alapján eddig sem hárították át ügyfeleikre a bankadóból fakadó veszteségeket, így a teher mérséklésétől nem következik jelentősebb díjcsökkenés sem. A Fundamenta díjai több mint tíz éve állandóak, ezeket a bankadó bevezetésekor sem emelték. Az egyéb tételeket, mint amilyen például a hitelfolyósítási díj, a fair bankrendszerről szóló törvény alapján 2015 elején csökkentették.
A lapunk által megkeresett MNB is megerősítette, hogy ha nem is lett mindenhol olcsóbb a bankolás az átutalási költségek okán, a kedvező hatást azért tapasztalhatták az ügyfelek. Egy elemzésükben megállapították, hogy a vizsgált 4,3 millió bankszámla több mint felénél, azaz 2,2 millió számla esetében csökkent a belföldi elektronikus átutalások díja, a többi számla esetében pedig nem tapasztaltak díjemelkedést.
Hiába érezheti az ügyfél drágának a bankolást, az iparág szerint továbbra is a szolgáltatók vannak rosszabb helyzetben. – A bankok jelenleg rendszereik fejlesztésére koncentrálnak az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében, és ennek jelentős költségei vannak – mondta a Magyar Időknek Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Szerinte a lakossági számlavezetési piac jelenlegi díjai, a még mindig kedvezőtlen szabályozói környezet miatt, az ügyfelek kiszolgálásának költségeit sem fedezik. Az olyan elemek, mint a pénzügyi tranzakciós illeték, nagyban növelik a bankok költségeit. Kérdésünkre az MNB is megerősítette, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások árazására elsősorban a 2013-ban bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték volt hatással az elmúlt néhány évben, és nem a bankadó. Mindezzel együtt a szabályozó intézmény azt tapasztalja, hogy 2014 második felétől stabilizálódott az ügyfelek díjterhelése. – Ha az ügyfél jól átgondolja saját pénzügyi szükségleteit, szokásait, és ezeknek megfelelően választ szolgáltatót és banki számlacsomagot, akkor jelentős költségmegtakarítást ér el – vélekedett Kovács Levente.
A lapunknak nyilatkozó bankok közül ajánlott például nullaforintos számlát a Raiffeisen, valamint a CIB és a Sberbank is. A CIB-nél előfeltétel bizonyos összegű havi jóváírás, míg a Sberbanknál egy elvárt számú tranzakció. Ez is jól mutatja, milyen szempontokat érdemes mérlegelniük az ügyfeleknek. Az UniCreditnél elmondták, több tényező együttes hatása alakítja a díjat, egy-egy elem kedvező vagy kedvezőtlen elmozdulása nem feltétlenül váltja ki a díj változását is, de az ügyfélajánlatnak része, hogy bankjuk ezek összhatását is folyamatosan nyomon kövesse.