November 11-e, azaz Márton napja itthon is egyre inkább összekapcsolódik a libafogyasztással, a tapasztalatok szerint évről évre több család asztalára kerül ilyenkor libapecsenye.
Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke lapunknak elmondta: ebben az évben szerencsére semmilyen egészségügyi probléma nem nehezítette a kacsa- és libatartók dolgát, s remélhetőleg a következő hetekben is elkerülik majd az ágazatot a járványok.
Vége annak az időszaknak, amikor a háziasszonyok egész madarat vettek, manapság már a darabolt árut keresik
Fotó: MTI
A szakember szerint az árak is elfogadhatók, a tavalyi szinthez képest sem a kacsa, sem a liba esetében nem volt drágulás, sőt egyes esetekben enyhe áresés volt tapasztalható.
Az ágazati tapasztalatok szerint az elmúlt években a kacsa fokozatosan napi fogyasztási cikké vált. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a kisebbik víziszárnyast az év minden szakában lehet kapni a áruházláncokban, ahogyan a piacok kínálatában is megtalálható.
Szabó Miklós szerint a libánál is érzékelhető, hogy nemcsak Márton-nap és karácsony környékén keresik a vásárlók, hanem például húsvétra is igényel a kereskedelem friss libát. A fogyasztás szerkezetében is láthatók változások. Az egész kacsa vagy liba helyett egyre többen a darabolt, előkészített, úgynevezett konyhakész termékeket keresik. Ez a tendencia az európai piacon már megszokott volt, míg itthon az elmúlt években jelent meg.
– Vége van már annak az időszaknak, amikor Márton-napra egy egész libát vettek a háziasszonyok, ma már szívesebben választják a darabolt árut vagy a félkész terméket – fogalmazott a szakember.
A kacsa minden része keresett, a libából a legtöbben a mellet és combot teszik a kosarukba. Míg az elmúlt évben hiány volt a hízottlibamájból, az idén helyreállt a rend, sőt a szakemberek szerint inkább kínálati piac alakult ki ennél a terméknél is..
A madárinfluenza-járvány utolsó esetét 2017 tavaszán észlelték az országban. Azóta a termelés visszazökkent az eredeti kerékvágásba, sőt a kacsa esetében növekedés tapasztalható.
Ezt a belföldi kereslet élénkülése mellett a külföldi piac növekvő igényei is indokolták.
A magyar pecsenyekacsa az ország határain túl is népszerű termék, s kisebb mértékben ugyan, de a libaexport is emelkedik. Az ágazat szereplői jelentős mennyiséget szállítanak a távol-keleti országokba, de sokan keresik a magyar szárnyast a tengerentúlon is.
Újra lehet magyar baromfit exportálni Kínába
Kína feloldotta a madárinfluenza elleni vétót Magyarországgal szemben. Ez minden magyar baromfitenyésztőnek jó hír – mondta Nagy István tegnap az MTI-nek, miután a kínai közlönyben hivatalosan is megjelent az intézkedés. Ez elsősorban a víziszárnyasokat érinti, de dolgoznak azon, hogyan lehet a többi baromfira is kiterjeszteni. A miniszterelnöki delegáció tagjaként Kínában tárgyaló agrárminiszter kifejtette: a kínai szakemberek auditálják a cégeket, az exportképesek megkapják az engedélyt, ettől kezdve zavartalanul folyhat a kereskedelem. Nagy István elmondta azt is, hogy kedvező megállapodás született a tejtermékekről is, és dolgoznak azon, hogy a sertéstenyésztés is célegyenesbe kerüljön. Hangsúlyozta, óriási igény van Kínában a magyar prémium húskészítményekre.
