A minden évben március idusán tartandó fogyasztók világnapja alkalmából számos országban a hatóságok a fogyasztói tudatosságra hívták fel a figyelmet a lakosság körében, aminek ezúttal a közelgő húsvét különösen aktualitást adott.
Budapest Főváros Kormányhivatala átfogó közleményében írta meg: a húsvétra történő ajándékvásárláskor például különösen figyelni kell a gyermekjátékok és az édességek minőségére, ezeket lehetőleg olyan helyen vásároljuk, amelyek ellenőrizhetők, a vásárlás után blokkot adnak, és amelyek esetében van hová fordulnunk panasz esetén. Ezért érdemes kerülni az aluljáróban, utcán, ellenőrizhetetlen árusoktól történő vásárlást – figyelmeztetnek sokéves tapasztalataik alapján a kormányhivatal fogyasztóvédelmi szakemberei.
A raktárból az eladótérbe. A húsáruk címkéi minden fontos információt tartalmaznak
Fotós: Teknős Miklós
Amennyiben egy terméken két – vagy esetleg több – árat tüntettek fel a polcon vagy a kasszánál, aranyszabály, hogy vásárlóként mindig ragaszkodhatunk a legalacsonyabb árhoz, ugyanis a kereskedő köteles ennek eleget tenni, és a téves ártájékoztatásért cserébe olcsóbban kell adnia a portékát. Így kell tenni akkor is, ha a pénztárnál magasabb árat kérnek a termékért, mint ami azon szerepel. Gyakran elhangzik az is, hogy tegnap véget ért az akció, és véletlenül kint maradt az akciós tábla, ezért nem adnák olcsóbban az árut.
Ez viszont nem mentesíti a kereskedőt a megtévesztés következményei alól. Az akciók esetében, különösen a „+25 százalék ingyen”, illetve a „2+1 ajándék” típusú akcióknál győződjünk meg arról, hogy az ingyenesen vagy ajándékba ígért termék valóban ingyen van-e – hívja fel a figyelmet a kormányhivatal, kiemelve: ilyenkor álljunk ki a jogainkért!
Ha csak később vesszük észre, hogy a vásárolt termékért a feltüntetettnél vagy a meghirdetettnél magasabb árat számolt fel a kereskedő a pénztárnál, ne riasszon el senkit a tipikus „A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el!” kiírás.
A kereskedőnek ettől függetlenül is rendeznie kell az árral kapcsolatos jogos kifogásunkat. Ezért se dobjuk ki a blokkokat a fizetés után, hiszen utólagos reklamáció esetén nagy szükségük lehet rájuk – aki járt már így, az bizonyára tudja, milyen bosszantó, amikor ezen múlik jogaink érvényre juttatása – fogalmaznak a közleményben.
Amennyiben panaszunkat a kereskedő helyben nem rendezi, akkor be kell írni az üzletben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kihelyezendő vásárlók könyvébe. A fogyasztói bejegyzésre 30 napon belül választ kell kapnunk.
A szabálytalan árfeltüntetési gyakorlatot jelezni lehet a lakóhelyünk szerint illetékes járási hivatalnál, illetve Budapesten a kerületi hivatalnál. Ha véletlenül kifogásolható minőségű, helytelenül tárolt élelmiszerrel találkozunk egy üzletben, például hazaérve derül ki, hogy romlott a sonka, ezzel kapcsolatos panaszunkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal lakóhelyünk szerint illetékes szervezeti egységénél jelezhetjük.
Nem minden figura csoki
Közvetlenül a fogyasztás, felhasználás, ajándékozás előtt mindig nézzük meg az élelmiszerek minőségmegőrzési idejét, nehogy kellemetlen élmény érjen minket fogyasztáskor vagy ajándékozáskor. A húsvéti ünnepkör legfelkapottabb termékei a csokoládé, a tojás és a húsvéti sonka, ezért érdemes észben tartani, hogy nem minden csokoládé, ami annak látszik, vagy amit annak neveznek.
A hatóság szerint a húsvétra a boltokba kerülő termékek feliratai lehetnek megtévesztőek, habár már az ünnepek előtti ellenőrzések során igyekeznek kiszűrni a jogsértő jelöléseket. Érdemes figyelni arra, hogy a valódi étcsokoládéban legalább 35 százalék kakaó-szárazanyag van, amelyből legalább 18 százalék a kakaóvaj és legalább 14 százalék a zsírmentes kakaó-szárazanyag. A valódi tejcsokoládé legalább 25 százalék összes kakaó-szárazanyagot tartalmaz.
Mivel a sonkába még a szakemberek sem látnak bele, kóstolásra pedig ritkán van lehetősége a vevőnek, az ünnepi húsáru kiválasztásánál a legfőbb támpontot az áruházakban jellemzően az árucímke jelenti, amely nemcsak a termék tulajdonságairól, hanem a felhasználás módjáról is eligazítást kell hogy adjon. Ha a címke hiányzik, inkább mondjunk le a termék megvásárlásáról! – tanácsolják a szakértők. A sonka címkéjének el kell árulnia, hogy milyen állat húsáról van szó, utalnia kell a testtájra (például comb vagy lapocka), az előkészítés módjára (darabolt vagy kötözött), a hőkezelés módjára (nyers vagy főtt), a pácolás és a füstölés módjára, valamint nyers sonkák esetében arra, hogy a termék nyersen és/vagy főzve, illetve sütve fogyasztható-e.
A húsvétkor ugyancsak népszerű tojás esetében 2012 óta a darabár mellett fel kell tüntetni a kilónkénti árat is. Érdemes olyan kereskedőnél vásárolni élelmiszert, akiben megbízunk, ismerjük a termékeit és elégedettek vagyunk velük. De itt is fontos odafigyelni a fogyaszthatósági időre, hiszen a megvásárolt mennyiséget általában hosszabb idő alatt szeretnénk felhasználni, fogyasztani.
