Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a gazdasági növekedés üteme meghaladja a 3 százalékot, így idén is meg kell célozni ezt a szintet – mondta tegnap Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. A miniszterelnök azt kérte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy a 2017-es költségvetést próbálja meg úgy elkészíteni, hogy csak fejlesztésre lehessen hitelt felvenni, az állam működtetésére és fenntartására pedig ne lehessen többet költeni annál, mint amennyi rendelkezésre áll.
– Nem költünk többet, mint amennyi bevételünk van – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy a jövő évi költségvetés „kettéválasztásával”, vagyis a működési-fenntartási, valamint a fejlesztési költségek elkülönítésével lehet eljutni oda, hogy egy-két éven belül „valóságosan nullás költségvetés” legyen. – Azaz olyan, amelyben nincs hiány, inkább többlet van benne – hangsúlyozta.
A miniszterelnök kiemelt kérdésként említette a munkaerőhiányt, illetve azt a kérdést, miként lehetne visszacsábítani azokat a fiatalokat, akik külföldön vállaltak munkát. Véleménye szerint lehetetlen megakadályozni, különösen a legmobilabb és legtehetségesebb csoportok esetében, hogy elmenjenek, a gazdaságpolitikának azonban képesnek kell lennie olyan ajánlatot adni, hogy idővel vissza is jöjjenek. Orbán Viktor arról is beszélt: vitathatatlanul jelentős bérkülönbség van Magyarország és nyugati országok között, de azt is el kell fogadni, hogy felelős költségvetési politika mellett ezt nem lehet egyik napról a másikra áthidalni, legfeljebb úgy, ha adósságba veri magát az állam, ez pedig nem elfogadható út.
A kormány már az idén nagy hatást vár attól, hogy jelentős bürokráciacsökkentésre kerül sor a közszférában. – Az már most látszik, hogy ez egy sok érdeksérelemmel járó folyamat lesz – mondta. – A bürokratáknak is meg kell érteniük, hogy rájuk is szükség van, csak nem ott, ahol épp dolgoznak – tette hozzá. A foglalkoztatással kapcsolatban emlékeztetett: még mindig nagyjából 250 ezer olyan munka nélküli ember van, aki a közmunkában sem tud részt venni. Épp ezért miközben ügyelni kell arra, hogy minél többen kerülhessenek vissza a piaci alapú foglalkoztatásba, a közmunkaprogramot lefelé is nyitni kell, hogy azok is dolgozhassanak, akik eddig kimaradtak.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az ipar fontosságára hívta fel a figyelmet. A kormány a következő két-három évben nagyjából 150 milliárd forintot szán ipari parkok bővítésére és létrehozására. A miniszter kifejtette, az iparnak 30 százalékos arányt kell elérnie a bruttó hazai termékben úgy, hogy kiemelt figyelmet kapjon az innováció és a kutatás-fejlesztés, vagyis az elérhető legmagasabb szintű ipari termelés. A számítások szerint csak a szélesebb körű számítástechnikai fejlesztésekkel, valamint digitalizálással 10 százalékos hatékonyságnövekedést lehetne elérni.
Varga Mihály megjegyezte továbbá, hogy a jövőben a kormány jutalmazni akarja azokat a cégeket, amelyek tisztességesen működnek, a Nemzetei Adó- és Vámhivatalnál ezért lesz pozitív és negatív adóslista, a terv pedig az, hogy a NAV tisztviselői elsősorban a problémás cégekkel foglalkozzanak.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadásában teljes versenyképességi fordulatot sürgetett, mert hiába sikerült a költségvetés konszolidációja, a mostani körülmények önmagukban még nem hoznak stabil növekedést. Az erőforrások megfelelő mennyiségű és minőségű felhasználása mellett, a jegybankelnök is kiemelte a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításának fontosságát, mivel szükség van képességeikre, hogy 25 éves távlatban Magyarország utolérhesse életszínvonalban Ausztriát. Matolcsy György hangsúlyozta: a hazai gazdaság folyamatait, bővülését nagyban segítette, hogy a jegybank monetáris döntéshozói az elmúlt időszakban történelmileg alacsony szintre vitték le az alapkamatot. Emellett az MNB a növekedési hitelprogram révén megállította a kis- és középvállalati hitelállomány csökkenését, sőt idén várhatóan hitelezési fordulat állhat be.