„Vizsgáljuk a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére kiszabott október 1-jei határidő meghosszabbításának lehetőségét, de döntés ez ügyben még nem született” – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. A tárca szerint erre azért lehet szükség, mert a szakmagyakorlók jelenleg majdnem teljes leterheltséggel végzik munkájukat, az elsődleges cél viszont az, hogy a településképi védelem ne csak letudandó feladat legyen, hanem ráébressze a helyi vezetőket és polgárokat az épített és természeti környezetük fontosságára. Nemrég a településkép védelméről szóló jogszabályok elkészítésére előírt határidő meghosszabbítását kérte Bándi Gyula ombudsmanhelyettes azért, hogy átgondolt és hatékony szabályozást lehessen kialakítani. De úgy tudjuk, több szakmabeli is későbbi céldátumot szorgalmaz a dokumentumok megfelelő elkészítésére.
A Miniszterelnökség folyamatosan figyelemmel kíséri a tervezést. Eddig több mint 150 településen tették közzé az adatgyűjtésre, véleménykérésre szóló felhívást, illetve meghívót a kötelezően megtartandó lakossági fórumra. Kiemelten jó példaként említették Nagykovácsit, ahol a megbízott tervezőiroda nagy hangsúlyt fektet a közösségi tervezési módszerekre és több fórumot is tartott. Azt firtató kérdésünkre, hogy hány település készítette már el a kézikönyvét, pontos adattal nem tudtak szolgálni.
– Új tervezési eszközről, új egyeztetési formáról, a széles körű partnerség révén új tervezési módszertanról van szó, amellyel még csak most ismerkednek az önkormányzatok. A tanulási folyamatban az építészeti és építésügyi helyettes államtitkárság és a Lechner Tudásközpont folyamatosan támogatja a helyhatóságok munkáját – írta a Miniszterelnökség, hozzátéve, abban bíznak, hogy mostanában ugrásszerűen meg fog emelkedni a készítési eljárást megindító önkormányzatok száma.
A Miniszterelnökség folyamatosan figyelemmel kíséri a települések közösségi tervezését
Az eljárási lépéseket figyelembe véve az általuk is szűknek nevezett törvényi határidő miatt legkésőbb június végén ugyanis meg kellett kezdeni a kézikönyv kidolgozását. – Ahol korábban, már február–márciusban megkezdték az összeállítást, ott a közeljövőben befejeződhet a munka. Kellő szakmai odafigyeléssel és lelkesedéssel nagyobb méretű, összetettebb szerkezetű települések is meg tudják oldani a feladatot pár hónap alatt, külön forrás nélkül, ráadásul példaértékű minőségben – hivatkoztak Kecskemét példájára, ahol már csak a képviselő-testület jóváhagyására vár az elkészült brosúra.
A Miniszterelnökség szerint az eddigi munkát némiképp hátráltatta, hogy átmeneti anyagi terhet jelentett az önkormányzatoknak. Ez a 2017. évi költségvetési törvény módosításának elfogadásával megoldottá vált: a készítés támogatására összesen 2,773 milliárd – településenként egymillió – forintot irányozott elő az Országgyűlés. A támogatás a 10 ezer lakos alatti, 32 ezer forint egy lakosra jutó adóerő-képességet el nem érő helyhatóságokat illeti meg. Az augusztus végén kiutalandó összeget települési főépítész megbízására, szakértői megbízási díjakra (építész, településtervező, tájépítész), szerkesztői feladatok díjazására, valamint az önkormányzati honlapoknak az arculati kézikönyvről szóló aloldallal történő kiegészítésére lehet fordítani.
