A Mol és a horvát kormány között több éve húzódó ellentmondásos eseménysorozatnak egy újabb fejezete nyílt meg, amikor december 24-én Andrej Plenkovic miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Horvátország visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Mol magyar olaj- és gázipari vállalattól.
A zágrábi bejelentésen a távirati iroda szerint elhangzott, hogy a horvát kormány azután döntött így, miután értesült arról, hogy a Mol megnyerte a horvát állammal szembeni döntőbírósági eljárást. Ennek lényege, hogy a genfi döntőbíróság szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítási jogait. Ezért a bíróság nem semmisíti meg a 2009-ben kötött megállapodást a Mol és a horvát kormány között, ekkor került ugyanis a magyar cég kezébe a részvények 49,08 százaléka, továbbá az INA irányítási joga. A horvát kormánynál 44,84 százalékos tulajdonhányad maradt. A horvátok eredeti célja mindvégig az irányítási jog visszaszerzése volt.
A döntőbíróság ítéletéről most Andrej Plenkovic azt mondta, hogy a horvát kormány határozottan ellenzi a nemzetközi testület döntését, ennek tükrében politikai döntést hozott, és elindítja az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól anélkül, hogy annak költsége növelné az államadósságot. Erre vonatkozóan már kész tervekkel rendelkeznek, amelyekről bővebben a következő napokban adnak tájékoztatást. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a kabinet értesítette a magyar felet a szándékáról, ám a Mol azt közölte, hogy egyelőre nem jutott el hozzá hivatalos megkeresés. A magyar társaság azonban, ahogyan korábban is, most is nyitott az INA jövőjéről szóló tárgyalásokra. Tehát pusztán a horvát kormány döntése nem elég ahhoz, hogy visszavásárolja a tulajdonhányadot, arról a két félnek meg kell állapodnia.
A horvát olajtársaság a Mol legutóbbi lezárt negyedévében az adózás előtti bevételnek (EBITDA) mintegy 20 százalékát adta a Portfólió.hu szerint. Ugyanakkor vannak veszteséges üzletágak is az INA-ban, például a gázipari Prirodni Plin vagy a finomítók és a kereskedelmi eszközök. Ezek tavaly mintegy 17 milliárd forint veszteséget termeltek, kis javulás csak idén látszott. Az INA finomítóinak hatékonysága a leggyengébbek közé tartozik Európában, ha a Molt nem kötné a szerződés, a sziszeki finomítót valószínűleg már bezárta volna.
A Mol 2013 végén kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárást a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID).
A magyar olajipari vállalat azt állította, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. Ezután a horvát kormány fordult 2014 elején a nemzetközi döntőbírósághoz. Álláspontja szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket, továbbá elmaradtak azok a befektetések a horvátországi olajfinomítókban, amelyeket a szerződésben vállalt a Mol. Az INA értéke elsősorban a kutatás-termelésben rejlik, a csoportszintű szénhidrogén-kitermelésnek mintegy 40 százalékát adja.
A portál számításai szerint a részvénycsomag értéke most 800-1200 milliárd forint lehet.