Feladják a leckét a mai pályakezdők a munkaerő kiválasztásával foglalkozó (HR) szakembereknek: miközben ugyanis óriási verseny van a legjobb képességű fiatalokért, az állásajánlatok mérlegelésekor már kevésbé a pénz vagy a klasszikus multikarrier a fő motivációs erő a frissdiplomásoknál, jobban vonzza őket az érdekes, kreatív és előremutató feladat lehetősége – legalábbis a Deloitte közép-európai országokban végzett felmérése szerint. A cég nyolc kelet-közép-európai tagállamban végzett kutatást 2426 fiatal részvételével. A magyar adat azért érdekes, mert tavaly még a pénz volt a fő motiváló erő. Gion Gábor, a Deloitte elnök-vezérigazgatója szerint ez egyrészt a válság egyre halványuló hatásának tudható be, másrészt a jobban képzett fiatalok jobb anyagi körülmények közül jönnek, és több esélyt látnak jelenleg az elhelyezkedésre. Az alapelvárás persze az, hogy jó fizetéssel gyorsan karriert kell csinálni, lehetőleg minél több szabadidővel.
Emiatt komoly kreativitást igényel a vállalati HR-től is, hogy miként tegyék vonzóvá az elvégzendő, de kevésbé vonzó feladatokat a pályakezdőknek – osztotta meg tapasztalatait Rolek Ferenc, a Budapest Bank HR-igazgatója a felmérés eredményeit bemutató kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette, hogy az ő esetükben az is nehezíti a legtehetségesebb munkatársak toborzását, hogy a tulajdonosváltással egy, a hazai és nemzetközi piacon is nagyon jól csengő márkanevet vesztettek. Szerinte az is komoly kihívás, ha különféle virtuális fórumokon keresztül megtalálják az alkalmas jelölteket, meg tudják-e úgy szólítani, hogy érdeklődni kezdjen, és végül igent is mondjon.
Tény, hogy a fiatalok irtóznak a rutinszerű feladatoktól, és inkább az új lehetőségekre nyitott, rugalmasabb, nagyobb döntési szabadságot kínáló álláshelyet keresnek, a szolgáltatóközpontokról pedig nem éppen ilyen kép él a köztudatban. Emiatt komoly munkát igényel meggyőzni őket, hogy az elmúlt évek alatt egyszerű könyvelési feladatokat végző szolgáltatóközpontból globális pénzügyi tervezési feladatokat ellátó céggé növekvő Diageónál megtalálhatnák ezeket a kihívásokat – mondta Szőcs László, a cég HR-vezetője. Ráadásul ők már akkor is örülnek, ha a világ egyik legnagyobb alkoholosital-gyártó és -forgalmazó cégét a szőnyegestől meg tudja különböztetni a pályakezdő.
Globális paradoxon, hogy a világ minden pontján és iparágában panaszkodnak a munkáltatók a tehetséges munkaerő hiányára, de sokszor maguk sincsenek tisztában azzal, kit tartanak tehetségnek – mondja Gion Gábor, a Deloitte vezérigazgatója. Szőcs szerint óriási különbség van aközött, hogy 10-15 éve milyen készségekkel, képességekkel és tudással kerültek ki a munkaerőpiacra a felsőoktatásból a fiatalok, és amit napjainkban tapasztalunk, mivel az oktatás egyszerűen nem tudta követni a világ változásait. Mindezt tetézi az is, hogy napjainkban sokkal nagyobb az igény a tehetséges és kreatív munkaerőre, mint korábban bármikor, és nincs kevesebb tehetség, ám Magyarországon, de globális viszonyban is hat az elvándorlás.
A munkáltatók a pályakezdők kevésbé naprakész tudása miatt főként a folyamatos tanuláshoz szükséges készségekkel rendelkező, magas érzelmi intelligenciájú, nyitott, csapatmunkára, problémamegoldásra képes, stressztűrő, elhivatott fiatalokat keresik. A banknál mindemellett a személyes felelősségvállalási készség, illetve az ügyfélközpontúság is elvárás, ám a szolgáltatóközpontba sem csak „szakbarbárokat” keresnek, a lényeglátással és gyors alkalmazkodással könnyebb bekerülni. Az oktatási rendszerből azonban hiányoznak azok az elemek, amelyek ezeket a készségeket fejlesztenék a fiataloknál, ezért bizonyos szakmák esetében érdemes már a középiskolában megszólítani a tanulókat és a pedagógusokat is, mivel ez alapvetően befolyásolja a pályaválasztást, de a motivációjukat is – mondja Szőcs László. A motiváció hiányát többen is felrótták a mai fiataloknak, hozzátéve persze, hogy a rendszerváltáskor a multivilágba csöppent kezdők más, keményebb feltételek, nagyobb nyomás mellett szocializálódtak, de az sem feltétlenül volt egészséges. Emellett cége válogatja, hogy ezt juttatásokkal, több szabadidővel vagy érdekes feladatokkal ösztönzik-e. Olykor az is elég, ha a munkakörülményeket teszi rugalmasabbá a vállalat – tette hozzá Rolek Ferenc.
A pályakezdők nettó 255 ezres kezdőfizetés-igényét persze sokallták a munkáltatók, és kicsit túlzónak is tartották a KSH nettó átlagkereseti számaival összevetve. Ugyanakkor legalább ennyi ambíció van bennük, és ez jó, mert igazán sikeres csak „éhes” emberekkel lehet egy vállalat – mondta Gion Gábor. A fenti igény ellenére problémásnak látja, hogy a pályakezdők közül sokan nem érvényesítik az érdekeiket, nem jelzik a problémákat, legfeljebb csendben felmondanak, ami egyik félnek sem jó. Magyarországon persze megvan az ellenkező véglet is: a nagyon is elhivatott, motivált, rátermett és érett pályakezdő is – csak a középiskola környékén kell alaposabban körülnézni. – Eredendően a frissdiplomások munkáját akartuk könnyíteni azzal, hogy például a könyvvizsgáló asszisztensek feladatainak egy részét érettségizett fiataloknak adjuk át, de rá kellett jönnünk, hogy nagyon is sok fiatal anyagi okok miatt nem jut be a felsőoktatásba, holott meglenne az esze hozzá – mesélte Gion Gábor. Ezért két éve kísérleti programot indítottak, amelyben frissen érettségizett fiataloknak kínáltak munkát, ráadásul a fizetésük mellett a felsőoktatási tanulmányaik tandíját is állja a cég. – A résztvevők egy része már az ügyféllátogatásokban is részt vesz, míg nagyjából húszan még az első szakaszban járnak, de sikeres a program – tette hozzá Gion Gábor.