Miután az orosz és az európai közvélemény, valamint a média részéről is felmerült az igény a ruténium 106-os izotóp kibocsátási helyének meghatározására, két orosz intézet szakemberei javaslatot tettek egy független bizottság felállítására. Az atomenergia biztonságos felhasználásával foglalkozó akadémiai intézet és a Sugárvédelmi Nemzeti Bizottság szeretné feltárni a tényeket a szeptember végén és október elején a légkörbe került és az európai, valamint orosz hatóságok által észlelt radioaktív szennyezéssel kapcsolatban. A Roszatom által is támogatott munkában várhatóan orosz és európai tudományos szervezetek, felügyelő hatóságok, atomipari szakemberek vesznek részt – közölte az orosz energiakonszern.
A közvélemény bizalmatlansága érthető, tekintettel az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után történtekre. Emlékezetes: már két napja lángolt a ma Ukrajna területén lévő Lenin atomerőmű, mire Magyarországon is bejelentették a balesetet a BBC információi alapján. A szovjet vezetés megpróbálta eltitkolni a katasztrófa tényét, a többi ország mérőállomásai azonban csakhamar detektálták a veszélyes felhőt. A mostani eset viszont sok mindenben különbözik a három évtizeddel ezelőtt történtektől.
A ruténiumkibocsátás mértéke a határérték egy tízezrede volt, így az emberi egészséget és a környezetet nem veszélyeztette. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség október 7-én kérte a tagállamokat, hogy a mérési eredményeket küldjék meg számára. Az adatokból és a modellszámítások alapján valószínűsítették, hogy a forrás az Urál környékén található, de nem atomerőmű. Különböző források a Roszatom cseljabinszki (majaki) üzemanyag-feldolgozó üzemét teszik felelőssé a szennyezésért, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) közlése szerint azonban a számítások bizonytalansága miatt célszerű vizsgálni a tágabb környezetben található egyéb üzemeket is.
Az OAH a Magyar Időket úgy tájékoztatta, hogy jelenleg nem folyik nemzetközi vizsgálat a kibocsátás helyének meghatározására. Jelezték azt is, hogy mivel az eddigi adatokat már értékelte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, további elemzésekre egyelőre nem számítanak. Az újonnan felállítandó bizottság ismételten elemzi majd a mérések adatait, emellett kidolgoz egy olyan számítógépes modellt, amelynek segítségével utólagosan kideríthető, miként terjedt és mozgott a ruténiumot tartalmazó légtömeg. Szükség esetén pótlólagos vizsgálatokat és ellenőrzéseket végeznek.
A Roszatom pénteken ismét közleményben tagadta, hogy bármely létesítményéből származna a szennyezés. Közölték, hogy a vállalat által működtetett összes üzem területén automata megfigyelőállomások mérik a sugárzás szintjét, és az adatok a nyilvánosság számára folyamatosan elérhetők. A ruténium 106-os izotópja nem fordul elő a természetben, a légkörben mért értéke elenyészően alacsony.
Ebből következik, hogy csekély mértékű kibocsátás is magas arányú növekedést idéz elő a mért értékekben. A nemrég tapasztalt ruténiumkibocsátás, amelyet a Roszgidromet orosz állami meteorológiai szolgálat mért, azt mutatja, hogy a légkörben mért ruténiumizotóp abszolút szintje 0,001 és 1 százalék között volt. Több európai ország megfigyelőállomásai hasonló értékű ruténiumkoncentrációt mértek, egymástól akár 3000 kilométer távolságra lévő pontokon is az oroszországihoz hasonló adatokat regisztráltak.
Románia területén viszont az izotóp szintje többszörösen meghaladta az Oroszország területén mért értéket.
