A pénzpiacokat felügyelő Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint számos nehézséggel kell szembenézni az egészségügyi és nyugdíj-kiegészítést szolgáltató önkéntes pénztári rendszerben, noha a stabilitás nincs komoly veszélyben. Az MNB szerint látványos, hogy „eltűnt egy generáció”, nagyjából százezerrel kevesebb fiatal pénztártag van, mint tíz évvel ezelőtt.
– Probléma, hogy a fiatalokat nem tudjuk megnyerni – mondta a Magyar Időknek Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár vezetője. A teljes generáció hiánya azért is érdekes fejlemény, mert eközben az öngondoskodásra fogékonyabb korosztályokból egyre többen lépnek be a pénztárrendszerbe. Nagy Csaba elmondása szerint az OTP Nyugdíjpénztárba idén eddig 6600-an léptek be, és jelentősen megugrott az egyéni befizetések száma. Korábban, a nyugdíjpénztár kezdeti működésének időszakában 20:80 százalékos arányban oszlottak meg a befizetések a munkáltatók javára, mostanra már az egyéni befizetések teszik ki az utalások 67 százalékát.
Részben magyarázhatja az élénkülést, hogy az MNB adatai szerint a nyugdíjpénztáraknál jóval a piaci átlaghozam feletti, 6,5 százalékos nettó átlaghozamot lehetett elérni. A tagok főként előtakarékossági és nem feltétlenül befektetési céllal fizetnek be, ezzel együtt is érezhető a hozaméhség, így olyan portfóliót is lehet választani – elsősorban a fiatalabb pénztártagoknak –, ami 90 százalékban részvényeket tartalmaz, a nagyobb kockázat mellett nagyobb megtérülést ígér.
Így is nagy különbség látszik azonban a pénztártagok viselkedésében. Nagy Csaba elmondása szerint javulás figyelhető meg az elmúlt időben, látszik, hogy jelentős számban vannak olyan tagok, akik csak ideiglenesen függesztik fel a befizetéseket. Ezzel együtt az OTP-nél nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a fizető és nemfizető pénztártagok aránya, ez az MNB adatai szerint nagyjából megfelel az összesített piaci adatoknak is.
A szakértő szerint a piacfelügyelet számára is fejtörést okozó fiatal korcsoportnál a munkáltatónak fontos szerepe van abban, hogy felhívja a figyelmet a hosszú távú öngondoskodás fontosságára, így időben rá lehet szoktatni a fiatalokat a rendszeres megtakarításra.
– Mindenképp fontos a munkáltatói közbenjárás az egyéb értékesítési csatornák mellett – mondta. Meglátása szerint a pénztári rendszer alakulóban van, azért is, mert egyre több településen nagyon komoly problémát jelent a munkaerőhiány, mind nagyobb a jelentősége a versenyképes juttatási csomagoknak. Többek között ezért dönt úgy sok cég, hogy alanyi jogon hozzájárul a munkavállalók nyugdíjpénztári befizetéseihez, vagyis a cégeknek is jól felfogott érdekük, hogy támogassák dolgozóik előtakarékosságát.
A pénztárakat az állam is előnyben részesíti, a pénztári megtakarítás kamatadómentes, a befizetések után adó-visszatérítés jár. Látszólag mégsem kellően vonzó a fiataloknak, akik mindeközben hajlamosak borúsan látni a jövőjüket. A K&H Biztosító szerdán megjelent felmérése szerint a magyarok 14 százaléka gondolja csak úgy, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kényelmesen megélne. Viszont nőtt azok aránya, akik az állami nyugdíjjal egyáltalán nem számolnak: a 2016 azonos időszakában mért 13 százalékról idén 16 százalékra változott. Ez az arány a 30-asok körében már 28 százalék.
Érdekes, hogy a nők mennyivel pesszimistábbak: 57 százalékuk borúlátó, míg a férfiaknál ez az arány csak 42 százalék.