Katasztert készít a magántulajdonban lévő vízügyi feladatokat ellátó művekről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület a falugazdászai közreműködésével 2018. október 22-ig írja össze a nem állami kezelésben lévő csatornákat, szivattyúkat, átemelőket.
A feladat végrehajtása során a szakemberek felkeresik a kamara azon tagjait, akik az elmúlt öt évben legalább egyszer öntözték a területüket.
A falugazdászok elsősorban arra keresik a választ, hogy hogy van-e az érintettek tulajdonában, vagy tudnak-e a használatukban lévő területen olyan külterületi, rendeltetésük szerint üzemi, táblaszintű mezőgazdasági vízellátást, vízkárelhárítási, vízerő-hasznosítási feladatokat ellátó művekről, amelyek magántulajdonban és fenntartásban vannak vagy voltak valamikor.
Az agrárkamara korábbi felmérése szerint fokozott az igény a célirányos fejlesztésekre
Fotó: MTI
Pozitív válasz esetén az érintettektől megkérdezik a műtárgyak adatait. Az összeírásra nagy szükség van, mivel ma gyakorlatilag egyetlen adatbázis sincs ezekről a vízügyi létesítményekről, eszközökről, így azt sem lehet tudni, hogy hol milyen eszközök működnek, egyáltalán üzemképesek-e még vagy sem.
A köztestület arra kéri a tagjait, hogy segítsék a falugazdászok munkáját, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a kataszterezés során minél teljesebb képet tudjon adni a döntéshozók számára az említett művekről annak érdekében, hogy a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatai megvalósulhassanak.
Ismeretes, a szeptember 10-én megjelent kormányhatározat a vízgazdálkodás kialakításával kapcsolatban számos feladatot adott az agrártárca és a Belügyminisztérium vezetőjének. Ebben a munkában a köztestület is szerepet kapott.
A NAK feladata a gazdálkodó szervezetek tulajdonában, fenntartásában lévő helyi érdekeltségű és közcélú vízi létesítmények kataszterének elkészítése.
Az öntözésfejlesztési stratégia kialakítása folyamatban van, ebben a munkában is nagy segítséget nyújt majd az adatbázis megléte. Az említett kormányhatározat emellett 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít az öntözésfejlesztéshez szükséges fejlesztések megvalósítására, az infrastruktúra kiépítésére.
A tervek szerint a munkát az öntözési ügynökség koordinálja majd, a szerv létrehozásának koncepcióját e hónap végéig kell elkészítenie az Agrárminisztériumnak.
Az öntözésre egyre nagyobb szükség van a mezőgazdaságban, az agrárkamara korábbi felmérése szerint pedig fokozott igény is mutatkozik az ez irányú fejlesztésekre a gazdatársadalmon belül.
Ez az egyetlen eszköz ugyanis, amellyel hatékonyan védekezhetnek a termelők az esztendő bármely időszakában bekövetkező aszály ellen, biztosítva a megfelelő hozamokat. Az aszály évről évre jelentős károk okozója a mezőgazdaságban.
Nagy István agrárminiszter korábbi képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, hogy az agrárkárenyhítési rendszerben a 2012–2017 közötti időszakban az összes kifizetés mintegy 43 százalékát az aszálykár miatt megítélt juttatás tette ki.
A termelőknek így összesen több mint 12 milliárd forintot fizettek ki, ami csaknem eléri az ugyanezen időszak alatt tavaszi fagykárra és jégesőkárra kifizetett juttatás együttes összegét. Az idén eddig megtett bejelentések száma megközelíti a tízezret, az aszálykárral érintett terület meghaladja a nyolcvanezer hektárt.
