Nélkülözhetetlen, hogy az informatikai biztonsággal foglalkozó közösségek és szakemberek szorosan együttműködjenek az egészségügyi szektorral. A Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági cég kutatása ugyanis kimutatta, hogy milyen nagy mértékben vannak kiszolgáltatva a betegek adatai, amelyeket internetre csatlakoztatott készülékeken tárolnak. Egy kísérletben mintegy 1500 olyan készülékhez találtak szabad hozzáférést, amelyeken a betegekről készült képek találhatók. Ezenfelül számos orvosi szoftvernél és webes alkalmazásnál tapasztaltak biztonsági réseket. A kockázat folyamatosan nő, hiszen a kiberbűnözők egyre inkább tisztában vannak az egészségügyi adatok értékével.
Ahogy egyre több csatlakoztatott eszközt, sérülékeny webes alkalmazást használnak, úgy fog nőni az egészségügyi szektor fenyegetettsége is. A csatlakoztatott egészségügyi ellátás számos tényezőtől függ, beleértve az erőforrásokat és a költséghatékonyságot; az olyan krónikus betegségek távoli, otthoni ellátásának növekvő igényét, mint a cukorbetegség; és annak felismerését, hogy az adatmegosztás a különböző szervezetekkel jelentősen javíthatja az orvosi ellátás minőségét és hatékonyságát.
Legbensőbb titkainkat is kifürkészhetik a kiberkalózok
Az egészségügyi intézményeket célzó zsaroló támadások száma nőni fog a számítógépes hálózatokhoz kapcsolódó speciális orvosi berendezések számának növekedésével. Az ilyen hálózatok általában magánhálózatok ugyan, de egy külső internetkapcsolat elegendő ahhoz, hogy a támadók behatoljanak, és a zárt rendszerben terjesszék kártékony programjaikat.
A másik trend, hogy naponta nő a csatlakoztatott egészségügyi rendszerek által kezelt és feldolgozott adatok mennyisége, amelyek rendkívül értékesek a feketepiacon, mert többféleképpen felhasználhatók, például visszaélések vagy zsarolás során. És nemcsak más bűnözők lehetnek érdekeltek az ilyen érzékeny adatok felvásárlásában, hanem az áldozat munkáltatója vagy biztosítója is, mivel ez hatással lehet a biztosítási díjakra vagy a munkahely biztonságára. További zsarolóvírus-támadások várhatók egészségügyi létesítmények ellen is. Itt elsősorban az adatok titkosítására vagy az orvosi készülékek blokkolására kell gondolni: a csatlakoztatott orvosi berendezések gyakran nagyon drágák és létfontosságúak, ezért szintén elsődleges célpontok lehetnek.
Mivel egyre több munkaállomás, szerver, mobil készülék és berendezés dolgozik online, ezért az egészségügyi intézetek világosan meghatározott „látóterei” is bővülnek, ami a bűnözők számára több lehetőséget kínál az információkhoz és a hálózatokhoz való hozzáféréshez. A végpontok védelme komoly kihívást jelent az egészségügyi IT-részlegeknek, mivel minden új készülék egy új, sérülékeny belépési pontot jelenthet az intézményi infrastruktúrához. Az olyan hordozható orvosi készülékek közti adatmegosztás, mint a szívritmus-szabályozók vagy inzulinpumpák szintén veszélyforrások lehetnek. Az ilyen eszközök használata és ára is folyamatosan emelkedik, ezért ezek a kiberbűnözők figyelmét is felkelthetik.
Az országos és regionális egészségügyi rendszerek – amelyek rendszeresen kommunikálnak egymással, és megosztják a betegek adatait – a megfelelő védelem hiányában szintén célpontok lehetnek. Ugyanez igaz az egészségügyi intézmények és a biztosítók között megosztott adatokra.
A felhasználók által használt egyre népszerűbb fitneszalkalmazások, amelyek rengeteg személyes adatot tárolnak, alapvetően minimális védelemmel rendelkeznek. Egyre több ember használ online készüléket, mint például okosórát, okostelefont, fitneszkarkötőt stb., amelyekhez egy gyakorlott kiberbűnöző egyszerűen hozzáférhet. A csatlakoztatott művégtagok, implantátumok, intelligens fiziológiai fejlesztések és a kiterjesztett valóság ugyancsak célpontok lehetnek, amennyiben ezeknek nincs megfelelő informatikai védelme a tervezés első fázisától kezdődően.
Gyógyszer az orvoshiányra
Az e-egészségügyi alkalmazások növekvő használata és a digitalizáció terjedése jótékony hatást gyakorolhat a társadalmi fejlődésre. Brüsszel tervei szerint az évtized végére már a legtöbb tagállam betegadatai az egész unióban elérhetők lesznek, ami hozzájárul a még jobb minőségű kezelésekhez. Az európai polgárok többsége megosztaná egészségügyi adatait akár egyéni kezelési, akár kutatási célokra is. Az e-egészségügy és a digitalizáció terjedése ellensúlyozhatja a fokozódó orvoshiányt, így e szolgáltatások hatékonyabban juthatnak el oda is, ahol nincs elegendő szakember. Egyelőre azonban világszerte szakadék húzódik az információtechnológiai fejlesztések és az egészségügyi felhasználás között. Az e-egészségügyi szolgáltatások terjedése, illetve a mobiltechnológiák fejlődése és fokozottabb felhasználása pedig elősegítheti a személyre szabott és betegközpontú orvoslás terjedését. Az e-egészségügyi technológiák sikeres bevezetésének legfontosabb feltétele a betegek és az orvosok gondolkodásmódjának megváltoztatása.
