Magyarország 2002 és 2008 között szakadt le a visegrádi tagállamoktól, és a különbséget tovább súlyosbította a 2008-as válság, amelyből hazánk nehezebben lábalt ki a környező országoknál. Ugyan korábbi vezető helyünket nem szereztük még vissza, de a legtöbb mutatónkban beértük Csehországot, Lengyelországot, valamint Szlovákiát – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke, munkaerőpiaci szakértő.
Felidézte: míg 2004 és 2008 között a visegrádi együttműködés többi tagállama jelentősen fejlődött, és valós felzárkózást ért el Nyugat-Európához mind a bérek, mind a foglalkoztatási ráta területén, addig Magyarországon hitelekből nőtt a fogyasztás, sem a bérszínvonal, sem a foglalkoztatás nem emelkedett. Ebben az időszakban az alacsony hozzáadott értékű összeszerelő üzemek jellemezték a magyar gazdaságot.
A többi visegrádi ország az európai uniós csatlakozás és 2008 között jelentős felzárkózáson ment keresztül, ekkor előztek meg bennünket bérekben is, így a válság náluk kisebb károkat okozott. A válságkezelés lezárultával, 2013–2014-től lehetett idehaza meglépni azokat az intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően mára nagyjából behoztuk a lemaradásunkat.
Napjainkban a V4-ek mindegyikére jellemző az átlagnál jóval nagyobb mértékű keresetemelés. Tavaly a reálkeresetek növekedése terén mind a négy ország az uniós rangsor első negyedében foglalt helyet. Míg az unió átlagában 0,7 százalékponttal nőttek a reálkeresetek, addig nálunk 11, Csehországban 6, Szlovákiában 4,5, Lengyelországban pedig 4,3 százalékponttal.
Emellett térségünkben a legkisebb a munkanélküliség, mindegyik országban inkább a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák megoldásának kérdése az elsődleges kihívás. Ez a nyugat-európainál lényegesen nagyobb, innovációvezérelt gazdasági növekedésből fakad, így a különbségek csökkennek.
Munkaerőért kiált a régió
Szalai Piroska emlékeztetett: a válságot követően az összes visegrádi államban jelentősen csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottság, 2011-től pedig megnyíltak a nyugat-európai munkaerőpiacok, így nőtt a külföldi munkavállalás. A népesség arányában legtöbben Lengyelországból mentek külföldre dolgozni, őket Csehország követi, míg Szlovákiában és Magyarországon inkább határon túli ingázás a jellemző.
Azonban az elvándorlás mértéke egyik országban sem olyan jelentős, mint Romániában. Az utóbbi években már nem nő az elvándorlás, sőt megindult egy figyelemre méltó visszavándorlás is, illetve egyre jelentősebb a vendégmunkások megjelenése is ezen országokban. A történelmi kapcsolatok miatt Lengyelországban az ukrán, Magyarországon pedig a kárpátaljai vendégmunkások száma növekedett jelentősen.
Nemcsak Magyarországon, de Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is munkaerőhiány van, ám az államokon belül régiónként eltérőek a foglalkoztatottsági adatok. Mindegyik tagállamra igaz, hogy a nyugati határok mentén magasabbak a bérek, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság, ugyanakkor a kisvárosokban, az alacsonyabb lakosságszámú körzetekben több a munkanélküli vagy az inaktív.
Az állástalanok aránya Szlovákiában még az uniós átlagnál magasabb, a cseheknél pedig a legalacsonyabb a 28 tagállam közül, míg hazánk a negyedik, Lengyelország a hetedik. Ugyanakkor a foglalkoztatottság szintje továbbra sem éri el például Németország mutatóit.
– Az inaktívak – tehát a nem dolgozó munkaképes korúak – bevonásával, valamint a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek bővítésével, a részmunkaidő elterjesztésével lehetne növelni belső erőforrásból a foglalkoztatottsági létszámot – emelte ki Szalai Piroska.
Közéjük tartoznak a fiatalok, akik az elterjedő duális képzés segítségével, elsősorban nem teljes munkaidőben nagyobb számban állhatnak munkába. Szintén a rugalmas foglalkoztatás bevezetésével lehetne még több kisgyermekest bevonni a munkaerőpiacra, mivel ők sok esetben a gyermeknevelés mellett is szívesen dolgoznának.
Hazánkban a gyed extra bevezetése óta már 34 ezren dogoztak a gyes mellett heti 30 órát meghaladó időben vagy a gyed mellett, az év folyamán pedig 45 ezer szülőnek adódott lehetősége a legális munkavégzésre kisgyermek nevelése mellett. A korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók vagy akár az öregségi ellátásban részesülők közül is sokan vállalnának munkát, hisz a tapasztalatukra sok helyen szükség is van.
Az említett korcsoportokban ugyanakkor már nem jön szóba a visegrádi országokban jellemző teljes munkaidős foglalkoztatás, esetükben az ellátás mellett kevesebb óraszámban, rugalmas beosztásban lenne ismét csalogató a munkába állás, a nyugdíj kiegészítése.
A kistelepüléseken, vidéki területeken a nagyobb városok környezetében lehetne csökkenteni a régiók közötti eltéréseket, például Miskolc és Kassa közelségét kihasználva komoly potenciál van még a határon átnyúló programokban, ezzel segítve a térség átlagnál magasabb munkanélküliségének csökkentését.
Megnőtt a vásárlóerő
A gazdasági felzárkózás és a munkaerőpiaci folyamatok hatására egyre inkább nőnek a bérek, ráadásul a V4 munkavállalóinak többet is ér a fizetésük, részletezte Szalai Piroska.
A szakértő emlékeztetett: a fizetések 2016–2017-ben Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben, nemcsak a bruttó, de a reálkereset is. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 2018-ra nálunk várja a legnagyobb ütemű keresetemelkedést.
Ez azt jelenti, hogy a 2004 és 2008 között felhalmozott leszakadásunkat leküzdöttük, és ma már nagyjából egy szinten mozognak a jövedelmek a vásárlóerőt is figyelembe véve. A fizetések emelkedése semelyik országban sem egyszeri, drasztikus bérrendezésből fakad, hanem egészségesebb, piaci alapú, alacsony infláció mellett történik, ami tartós reálkereset-emelkedést vetít előre a jövőben is.
A szakértő emlékeztetett: a minimálbér még mindig nálunk a legalacsonyabb. Ugyanakkor Magyarországon létezik a garantált bérminimum is, ami a szakképzettséghez kötött munkakörben dolgozók minimálbére, jelenleg 180 500 forint, közel 570 euró havonta.
Így nálunk arányaiban kevesebben keresnek minimálbért, mint a környező országokban, s jóval többeket érint a bérminimum. Ez az összeg pedig már nem nálunk a legalacsonyabb. Az átlagkeresetek – a vásárlóerőt is figyelembe véve – nagyjából hasonló szinten mozognak, eltérések ugyan vannak, ám azok az életszínvonalra, a vásárlói kosárra nincsenek érdemi befolyással.
A felzárkózásunk Nyugat-Európához, ha lassan is, de folyamatban van, mivel a nyugati országokban a válság előtti időszakkal szemben stagnálnak, sőt többek között Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban csökkentek is a reálkeresetek – emlékeztetett a szakértő. A szándék pedig láthatóan megvan a kormányoknál és a versenyszféra szereplőinél, hogy a gazdasági sikereket bérekre fordítsák. A visegrádi országokban az árszínvonalban sincs jelentős eltérés, ám a különböző termékek közül van, ami egy adott országban olcsóbb.
Az innováció a jövő
Szalai Piroska szerint a mostani időszak a legmegfelelőbb a visegrádi országokban arra, hogy a korábbi lemaradásaikat behozzák. A megtorpanás elkerüléséhez pedig az innováció, a negyedik ipari forradalom kihasználása vihet.
Ehhez nélkülözhetetlen az élethosszon át tartó tanulás is, mivel a magasabb hozzáadott értéket képviselő cégeknek a naprakész tudással rendelkező, jól képzett munkaerő megléte elengedhetetlen. A munkaerőpiaci problémák kezelésére az atipikus foglalkoztatási formák, a rugalmasság kialakítását kell ösztönözni a szakértő szerint, az inaktívak között ugyanis jelentős a munkaerő-tartalék, s nemcsak az alacsony iskolai végzettségűek között.
Emellett a nagyobb gazdasági térségek kialakulása (akár a közlekedés javításával, akár a digitalizációs eszközök elérhetőségének javításával, akár egyéb üzleti innovációval) jelentősen javítana a kisebb települések munkaerőpiaci problémáin is. Az innovatív vállalkozások elterjedése új, egyedi beszállítói kör kialakítását tenné lehetővé, ezzel további, magasabb tudást igénylő munkahelyeket teremtve.
Szalai Piroska hozzátette: amennyiben nem történik jelentős negatív gazdasági fordulat a környezetünkben vagy valamelyik visegrádi országban, abban az esetben továbbra is fej fej mellett haladunk, beleértve a szintén felzárkózó Romániát is, s tovább közeledünk az unió nyugat-európai országaihoz.
Fegyelmezett marad a büdzsé
– Továbbra is fegyelmezett marad a költségvetés Magyarországon – mondta tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter az M1-en.
Kiemelte: a rossz példák megmutatták, miként lehet felborítani egy ország gazdaságát azzal, ha rossz az államháztartási politika, ahogy ez 2010-ig hazánkban is jellemző volt. Ezt követően kezdte el csökkenteni a kormány a hiányt és az államadósság mértékét. A szigorú költségvetésnek köszönhetően az ország kikerült az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, és a hitelminősítők elkezdték felminősíteni Magyarországot.
A tárcavezető kiemelte: a következő években sem az a cél, hogy egy elért eredményt felborítsunk, hanem az, hogy erre építve legyenek új gazdasági kezdeményezések.
Tovább emelkedtek a keresetek
A márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az első negyedévben 2017 azonos időszakához képest – ismertette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal.
Márciusban és az első negyedévben egyaránt kétszázalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban. Az első negyedévben a bruttó átlagkereset 316 268 forint, a nettó 210 318 forint volt a családi kedvezmény nélkül. Idén a kétgyermekes családok családi adókedvezménye tovább emelkedett, a kedvezményt is figyelembe véve az átlagos nettó kereset 218 900 forintra becsülhető.
A Pénzügyminisztérium közleményében úgy reagált, a minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan növekednek. Emiatt nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reálértéke átlagosan 36,3 százalékkal nőtt 2010-hez képest, a kétgyermekeseké 45, a háromgyermekeseké 65 százalékkal. Elemzők a reálbérek két számjegyű emelkedésére számítanak az idén is, az első negyedévi adatok ugyanis továbbra is kedvező munkaerőpiaci helyzetet mutatnak.