– Radikálisan visszaszorítva a bürokráciát a jellemzően öt-hat hónapos engedélyezési folyamatot 15 napra tudtuk csökkenteni a családi házak építésénél – mondta Füleky Zsolt. A Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára lapunknak kifejtette: a legfeljebb 300 négyzetméteres hasznos alapterületű lakóingatlanok esetében az év elejével megszületett szabályozást a tapasztalatok alapján pontosítani kellett, de július 1-jétől már teljes körű az egyszerű bejelentéssel működő rendszer. Tisztázódnak egyebek mellett a viszonyok és felelősségi körök megrendelő, tervező és kivitelező között.
– A mától hatályos szabályozás átlátható, kiszámítható és nem utolsósorban gyors ügyintézést tesz lehetővé, hogy minden család a lehető leghamarabb beköltözhessen új otthonába – magyarázta Füleky Zsolt, aki szerint azzal, hogy az állam „kivonult” ebből a folyamatból, felértékelődik az építészek szerepe, és több idő marad a tervezésre.
Füleky Zsolt és Riedel Miklós: Sok kedvező változás lép életbe július elsején
– Nem túlzás több évtizedes várakozásról beszélni. Az építészek régi vágya volt, hogy ismét szabadságot kapjanak, és felnőttként kezeljék őket, mint a közelmúltig mindig – fogalmazott, hozzátéve, hogy mivel nagyon kedvezőek a benyomások, elképzelhető, hogy már a közeljövőben bővül az egyszerű bejelentések köre. – Szóba jöhetnek majd a nagyobb lakóingatlanok is, de a Magyar Építész Kamarával jelenleg azt vizsgáljuk, hogyan lehet a meglévő családi házak legfeljebb 300 négyzetméteresre bővítésére kiterjeszteni. Az igény erre óriási, ráadásul a családi otthonteremtési kedvezmény kifejezetten támogatja az ingatlanbővítést – jegyezte meg Füleky Zsolt.
A hatósági eljárás kiiktatását firtató kérdésünkre Füleky Zsolt közölte: amellett, hogy a tervezők és építészek szaktudását elismerik, a rendszerből folyamatosan lehívják az egyes bejelentéseket és „rápillantanak” azok építészeti tartalmára. – Általánosságban egy vonallal, egy rajzzal sem rosszabbak a tervek, mint amilyenek a hatósági ügyintézéssel, a bürokráciával terhelt időszakban voltak. Elismerem, volt bennünk is némi aggodalom, de látva a tervdokumentációkat, ez már a múlté – mondta a helyettes államtitkár, hangsúlyozva: az új jogszabályok alapelve, hogy a jogkövető, jóhiszemű állampolgárokat segítsék, hogy ne „verje béklyóba” őket a rengeteg „bürokratikus csűrcsavar”.
– Még egyszerűbbé vált a családi házak építésére vonatkozó bejelentés, hiszen ezt mától az e-napló felületén kell megtenni – mondta a Magyar Időknek Riedel Miklós, a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont vezérigazgatója. Mint rámutatott, a fél év alatti majd tízezer egyszerű bejelentés azt jelzi, hogy ez igazi sikertörténet. – Az elmúlt években teljes paradigmaváltás zajlott az építésügyben, amit háttérbeli munkájával a Lechner segített – mutatott rá a vezérigazgató.
Szerinte nagy bátorság kellett meglépni az elmúlt időszak jelentős változásait, de az építésügyet támogató informatika ma európai mércével is az élen jár. Már évek óta működik az elektronikus építési napló, valamint az ÉTDR, azaz az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer, ráadásul készül a közműegyeztetések egységes felülete is. – Aki csinált már ilyet, tudja, hány helyre kell rohangálni ahhoz, hogy egy közműves nyilatkozatot be lehessen szerezni, akár családi házról, akár egy nagyobb építkezésről van szó. Mindezt nemsokára egy ablakon keresztül el lehet intézni: július 1-jétől tesztüzemben elérhető, 2017. január 1-jétől pedig élesben működik majd – jelezte Riedel Miklós.
Fontos újdonság az is, hogy településarculati kézikönyvek készülnek. – Ezekben bárki megnézheti, milyen egy adott településrész, egy adott utca arculata, és hogy oda milyen új épületet érdemes építeni. Súlyos vitákat kerülhetünk el a kézikönyvvel, emellett igazi kedvcsináló is lehet. Fontos, hogy nemcsak a nagyvárosokban, hanem valamennyi kistelepülésen készül majd ilyen dokumentum, vagyis senki nem marad ki – magyarázta Riedel Miklós.
Füleky Zsolt történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy az Országgyűlés új törvényt alkotott a településkép védelméről. – Minőségi környezetet szeretnénk biztosítani, ami a települések népességmegtartó szerepét is erősíti. Mindenki érdeke, hogy tetszetős utcában, szép épületben éljen, hiszen ez az életminőséget javítja – fogalmazott.
A helyettes államtitkár hozzátette, a kézikönyvek a lakosság és a helyi építészek, főépítészek bevonásával készülnek majd, rengeteg ábrával és fényképpel, szemléletes formában. Ahol nincs főépítész, ott állami főépítészek bevonásával a minisztérium ad segítséget, a Lechner pedig a technikai hátteret biztosítja mindehhez. A cél az, hogy 2017 végére mindenhol legalább elkezdődjék a kézikönyv összeállítása.
