Sűrű hónapokon vannak túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói. A hatóság emberei az elmúlt fél év minden egyes hónapjában átlagosan ötszáz pénzügyi-gazdasági bűncselekményt tártak fel, a felderített kicsivel több mint háromezer bűntett feltételezett elkövetői nagyjából ötvenmilliárd forint kárt okozhattak jogsértő tetteikkel.
A hatósági munka mutatóiról Tállai András számolt be a Magyar Időknek. A NAV vezetője kitért arra, hogy a hivatal mekkora summát tudott visszaszerezni a bűnös ügyletek szereplőitől.
A hatóság által biztonságba helyezett vagyon értéke – ideértve a lefoglalással, zár alá vétellel és önkéntes megtérítéssel garantált összegeket – az első fél évben meghaladta a harmincmilliárd forintot. Ez kimagasló, nagyjából hatvanszázalékos arány, vagyis a NAV idén, fél év alatt tízforintnyi kárból átlagosan hatot valamilyen formában biztonságba helyezett. Érdemes mindehhez hozzátenni, hogy a százalékos mutató a korábbiakban ennél jóval kisebb volt: egy időben tíz százalék alatt mozgott a ráta, majd az utóbbi években előbb húsz-, majd harminc százalékra kúszott fel.
Az adatok kapcsán Tállai András az úgynevezett megelőző bűnüldözés fontosságáról beszélt, vagyis arról, hogy a NAV-nak a lehető leghamarabb észlelnie kell a kétes folyamatokat, egy-egy szereplő visszaélési kísérletét, s még a károkozás előtt le kell csapni. Ehhez nemcsak a hazai lehetőségeket, adatbázisokat, informatikai-bűnügyi megoldásokat kell felhasználni, hanem a nemzetközi hatósági együttműködésből adódó lehetőségeket is ki kell aknázni. Adott esetben ugyanis a külföldről származó információk adhatják a megoldás kulcsát egy-egy hazai adócsalási ügyben.
Általános tapasztalat, hogy a pénzügyi nyomozók által feltárt bűncselekmények meghatározó részében költségvetési csalás gyanúja miatt indul eljárás – ez idén is így történt. A NAV sokéves tapasztalata szerint a csalók igyekeznek minél inkább kiszélesíteni saját illegális lehetőségeiket. Forgalmiadó-visszaélést gyakran követtek el az utóbbi időben például étolajjal, kávéval, esetleg műtrágyával vagy éppen élelmiszer-adalékkal, de az árucikk valójában nem is olyan lényeges. A tettesek ugyanis nem ragaszkodnak egy-egy termékféléhez, nekik csak az illegális profit a lényeg. Így akik egyik nap még műtrágyával kereskedtek jogsértő módon, másnap már akár tejet is forgalmazhatnak, esetleg használt autókat hoznak be adózatlanul külföldről.
– A csalás lehetősége ugyanakkor egyre nehezebb idehaza – mondta Tállai András –, az utóbbi időben ugyanis több intézkedés is született a költségvetést megkárosító cselekmények visszaszorításáért. S ma már – a legfrissebb adatok tanúsága szerint – az illegálisan szerzett értékek kimentése sem olyan egyszerű.
Az adócsalások elleni küzdelem és a hatóság felderítő, bűnüldöző munkája témaként szerepelt a szeptember végén megtartott Nemzeti adókonzultáció elnevezésű rendezvényen. A kétnapos szakmai egyeztetésen a hatóság és a kormány képviselői mellett a hazai adószakma számos neves szereplője, szakértője vett részt és tehette meg észrevételét a közteherviselés lényeges pontjait illetően.