Boros Imre szerint a pénz a korábbi cserék lebonyolítását tette egyszerűbbé. Az államszervezetek létrejötte idején fonódott össze a pénz és a hatalom, amikor a pénzverés az uralkodók jogkörébe került. Fontos kérdés azonban, hogy élt vagy visszaélt -e a hatalom a pénzzel. A történelem azokat jegyzi jó uralkodókként, akik az utóbbit mellőzték – mondta a közgazdász.
Bogár László egyszerű áruk cseréjéről, szimbolikus áruk cseréjéről és a médiáról, a legnagyobb szimbólumrendszerről beszélt. Szerinte a néhai cserekereskedelem valójában nem árucsere volt, hanem tevékenységek cseréje. Amíg ez működött, a közösségek a pénzt is mellőzhették. A pénz legfeljebb egy technikai közvetítőként funkcionált a közgazdász szerint, amely adott körülmények között a cserét gördülékenyebbé teszi. Visszaélésekre került sor azonban, amikor a kereskedelem intézményesült. Bogár László szerint ezért minden azon múlik, hogy a cserét ki ellenőrzi.
A közgazdász szerint ma az emberek döntő többsége hamis szükségleteket elégít ki. Ezek napjainkban legalább harmadrészt nemhogy nem építik, de egyenesen rombolják az embert.
Bogár László az elmúlt évszázadokra is visszatekintett gazdasági szempontból. Bayer Zsolt kérdésére elmondta, hogy az arany szerepe volt az, ami egy idő után megnehezítette a visszaéléseket. Ezt követően jelent meg a tőzsde, így a cserék ellenőrzésének rendszere tökéletessé vált.
Ebben a rendszerben azonban csak látszólag lehetett bárki is egyenlő, a liberalizmus állításával szemben.
A teljes adás megtekinthető az ECHO TV weboldalán.