Az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék – hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója annak kapcsán, hogy a napokban megszületett a 2020 utáni évtizedekre vonatkozó politikai megállapodás, az energiahatékonysági irányelv. Szalai Gabriella kiemelte, hogy az energiahatékonyság növelésével az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, hiszen csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye.
Az eredetileg javasolt szintet megemelve, 32,5 százalékban határozták meg az Európai Unió Tanácsát képviselő bolgár elnökség és az Európai Parlament tárgyalópartnerei az energiahatékonysági irányelvet. Ez azt jelenti, hogy ennyivel csökkenne 2030-ig az energiafelhasználás. Viszont a jogalkotók elhagyták a célérték kötelező jellegét, ezért a megcélzott kötelezettségvállalás értéke erősen függ majd az energiahatékonysági irányelvben meghatározott éves energiamegtakarítási kötelezettségtől és az Energiaunió új ellenőrzési mechanizmusától is.
A most megszületett megállapodást viszont erősítették is azáltal, hogy korlátozták azokat a korrekciós lehetőségeket, amelyekkel csökkenteni lehet a kötelezettség alapját képező bázisértéket. Megegyeztek abban is, hogy a célszintet 2023-ban felülvizsgálják, fenntartva annak a lehetőségét, hogy tovább emeljék a célértéket. Becslések szerint a megállapodás 840 ezer további munkahelyet teremthet EU-szerte, és egy biztos bázist jelent az energiahatékonysági fejlesztések és beruházások erősítésére.
A kötelezettségek teljesítéséről készült beszámolók szerint európai szinten pozitív az egyenleg, de számos tagország lemaradásban van. Magyarország 167,5 Petajoule halmozott végső energiamegtakarítást vállalt 2020 végére. Ám 2014–2016 között összesen 12,25 Petajoule halmozott energiamegtakarítást ért el az ország, míg a Nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv alapján 16,37-nél kellene tartania.
Németországnak nem sikerül
Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter a Petersbergi Klímapárbeszéden elismerte, hogy Németország nem fogja teljesíteni a 2020-ra kitűzött klímavédelmi céljait. Az energiafordulat ellenére is nagymértékben függ a barnaszéntől az ország, továbbá a közlekedése sem bocsát ki kevesebb szén-dioxidot, mint 1990-ben. A Climate Action Network klímavédelmi szervezet értékelése szerint Németország az EU tagállamai közül a nyolcadik helyre került a klímavédelem területén. Schulze megerősítette, hogy 2020-ig négymilliárd eurót szánnak a klímavédelemre.