A munkaügyi ellenőrzések több mint ötödét tartották az építőiparban az év első felében. A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint ez 2170 ellenőrzést és valamivel több mint 5200 munkavállalót érintett.
Miközben a 2017-es erős első félévhez képest is 19 százalékkal nőtt az ágazat termelési értéke 2018 első felében, és ennek megfelelően egyre több építkezést látni országszerte, ez nem tűnik soknak.
Pedig az adatok szerint szükség lenne a hatékonyabb és gyakoribb ellenőrzésekre: a vizsgálatokban érintett munkavállalók 60 százalékánál előfordult valamilyen munkaügyi szabálytalanság, amelyek után 78 millió forint munkaügyi bírságot fizettek a vállalkozások.
Továbbra is az építőipar a feketefoglalkoztatás „éllovasa”, majdnem minden harmadik munkavállaló nincs bejelentve – és ezek csak a feltárt esetek.
A jelentés szerint hosszadalmas az építőipari munkavállalók ellenőrzése az alvállalkozói láncolatok felderítése és az együttműködés hiánya miatt. – Az építés-kivitelezési munkaterületen változatlanul komoly ellenőrzési feladatokat jelent a foglalkoztató kilétének megállapítása.
A megrendelőt, fővállalkozót általában nem érdekli, hogy a munkaterületen munkát végző munkavállalók kinek az alkalmazásában állnak, és a foglalkoztatásuk bejelentése megtörtént-e – áll a dokumentumban. Az alvállalkozói láncolatok hozadéka, hogy a kisvállalkozások – elmondásuk szerint – „rá vannak kényszerülve”, hogy szabálytalanul foglalkoztassanak munkaerőt, mivel a sor végére érve már kevesebb pénz jut az elvégzendő munkáért.
A negyedévente kiadott jelentés építőipari esettanulmánya „szokványosnak” mondható: a vállalkozó szóban állapodott meg reggel a kőművesekkel, akik kézhez kaptak 12-12 ezer forintot a napi munkáért.
– A szabálytalanság tényét az ügyfél nem vitatta, mulasztását az eljárás során nem szüntette meg – olvasható ugyanakkor a döbbenetes megállapítás az esetleírás végén.
Érdeklődésünkre Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke kifejtette, már csak azért is fokozni kellene az ellenőrzéseket, mert a nemzetgazdaság ágazatai közül 2018-ban is az építkezéseken történt a legtöbb haláleset eddig.
– Amikor az építőipari vállalkozásoknak olyan nagy a kapacitáslekötése, mint jelenleg, az a szabálytalanságok előfordulását is növeli. Ráadásul egyre több kókler kerül elő ilyen időszakban, akik nem foglalkoznak az előírásokkal – mutatott rá Koji László.
– Bármennyire időigényes, több ellenőrzésre és elrettentőbb büntetésekre lenne szükség, súlyosabb esetekben pedig az építkezéseket is le kellene állítani – mondta az ÉVOSZ elnöke.
Mint kifejtette, a közepes és nagy cégeket is komoly felelősség terheli, mert a közbeszerzési munkáknál például nem vonhatnának be a munkára olyan alvállalkozót, amely ellen valamilyen határozat vagy végzés született a közelmúltban, ez azonban sok esetben mégis megtörténik.
Koji László felhívta a figyelmet, hogy az elektronikus építési napló révén ma már a hatóságok távolról is fokozottabban követhetnék a munkálatok szabályosságát.
– Amikor hiányos vagy ellentmondásos a napló vezetése, ott a gyakorlati problémák is valószínűbbek – jegyezte meg az elnök.
A felügyelet jelentése is foglalkozik az e-naplóval, mondván, a generálkivitelezők által vezetett pontos, naprakész és minden részletre kiterjedő nyilvántartások nemcsak a munkaügyi ellenőrzést könnyítik meg, hanem preventív szereppel is bírnak, megszűrik a bejelentés nélkül foglalkoztató munkáltatókat, és a hamis vagy kettős nyilvántartás vezetésétől is elveszik a kedvet.