Rendkívül nagy az igény az európai uniós támogatásokra, a Budapest Bank felmérése szerint minden ötödik cég adott már be kérelmet uniós forrásra. A pénzintézet tegnap publikált kutatása szerint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Pontokon közvetített, vissza nem térítendő támogatással kombinált, alacsony kamatozású hiteltermékekből összesen 270 milliárd forintot igényeltek eddig a vállalkozások, ami a meghirdetett keretösszeg több mint fele. Ennek közel 40 százaléka, mintegy 100 milliárd forintnyi kombinált forrásigény az elmúlt egy évben a Budapest Bankhoz érkezett.
A bank adatai szerint egyre nagyobb igény mutatkozik a vállalkozások részéről a kombinált hiteltermékek iránt, tehát a visszatérítendő támogatások mellett kedvezményes kamatozású kölcsönt is igénybe vesznek. A 2014–2020-as uniós ciklusban a vállalkozások számára rendelkezésre álló források döntő többségét, 500 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatásokkal összekötött kombinált pályázatok segítségével helyezik ki az MFB Pontokon keresztül. Ezek a programok a vállalkozások fejlesztési igényeit szinte teljes körűen lefedik: lehetőséget nyújtanak többek között kapacitásbővítő beruházásokra, élelmiszeripari középvállalkozások komplex beruházásainak megvalósítására, komplex energetikai fejlesztésekre, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására.
A kombinált hiteltermékek iránt inkább a nagyobb üzemméretű társaságok érdeklődnek
Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője – a pénzintézet közleménye szerint – arra figyelmeztetett, a kombinált termékekre pályázó vállalkozások összes forrásigényének közel 40 százaléka eddig a Budapest Bank 22 MFB Pontjának egyikéhez érkezett. Ennek okát elsősorban abban látják, hogy a kombinált termékek iránt inkább a nagyobb üzemméretű cégek érdeklődnek. A kombinált konstrukciók közül a kapacitásbővítő beruházásokat támogató, 113 milliárd forint keretösszegű termék iránt volt a legnagyobb a kereslet, hiszen ez a gépbeszerzési pályázatról lemaradó, illetve a telephelyfejlesztést tervező feldolgozóipari cégek számára egyedülálló lehetőséget jelentett.
A Budapest Bank kutatásában 1600 kis- és középvállalkozás vett részt, amelyeknek ötöde adott be legalább egy pályázatot eddig a 2014–2020-as uniós ciklus során. A cégek az uniós támogatásnak köszönhetően átlagosan 11 százalékos árbevétel-növekedést remélnek. A megkérdezett cégek 44 százaléka viszont nem tervez pályázni, ezt elsősorban a beruházási tervek hiányával indokolják. Igen kevesen, a felmérésben részt vevők 19 százaléka mondta csak azt, hogy a beruházási támogatás vagy a hiteltermék igénylésének feltételeit nem tudják teljesíteni. Ugyanakkor a cégek 20 százaléka rendelkezik beruházási tervvel a következő évre, közülük 25 százalék venne igénybe valamilyen uniós forrást.
Minden vizsgálatra készen áll a kormány
Minden lehetőséget megad a kormány az Országgyűlés és a széles körű közvélemény számára annak érdekében, hogy az uniós és hazai források felhasználásának átláthatóságát garantálja – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy képviselői írásbeli kérdésre adott válaszában. Felidézte: az uniós pénzek nem könyöradományok hazánk számára, ráadásul Günther Oettinger uniós biztos korábban a forrásokkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a kelet-közép-európai tagállamokba érkező fejlesztési források milyen jótékony hatást gyakorolnak a német iparra. Az uniós források felhasználása során a tagállamokra szigorú szabályok vonatkoznak. Lázár János felidézte, az Európai Unió közbeszerzési irányelveit Magyarország az elsők között ültette át és alkotta meg az új közbeszerzési törvényt, amely az egyik legszigorúbb a többi tagállami szabályozással összehasonlítva.
