Előbb vagy utóbb minden vállalkozásnak szüksége lesz tanácsadóra. A közepes vagy nagyobb méretű hazai cégek általában tudatosabbak, de a többségüket – kiegészülve a kicsikkel és a mikroméretűekkel – az utókövetés jellemzi. Emiatt gyakran előfordul, hogy lemaradnak például olyan kedvezményekről, amelyekre jogosultak lettek volna. Akaratuk ellenére követnek el mulasztást. A magyar vállalkozások, egy évtizeddel a nemzetközi válság után, úgy tűnik, még mindig nem szívesen veszik tudomásul, hogy megváltozott a világ. A korábban jól bevált alapszolgáltatások már nem piacképesek, átalakultak, speciális megoldásokra van szükség. A Saldo Zrt. erre a megváltozott helyzetre koncentrál; igyekszünk a partnercégnél egy-egy gazdasági eseményt minden oldalról körbejárni, a legapróbb esetben is törekedve a hozzáadott értékre – fogalmazza meg a működésük egyik fontos alapelvét Balogh Ákos.
A hazai vállalkozások „álmosságának” okát firtató kérdésünkre a szakember az érintettek általános mentalitását emeli ki: a cégek óvatosak és kényelmesek. A magyar munkaerő nem mozgékony, az emberek szeretik a megszokott helyet, gyakorlatot, piacot. Amennyiben valamit nem csinálnak meg, abból, megítélésük szerint, nem lehet baj. Ám ha – főként a jogszabályok elégtelen ismerete vagy félreértelmezése miatt – hibás döntést hoznak, nem védi meg őket semmi egy esetleges büntetéstől vagy a veszteségtől. Az a biztos, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számon kérhet, vagyis a jogszabályok. Miután a cégek gyakorlati tapasztalata eléggé foghíjas, itt léphet be a képbe a tanácsadó, feltéve, ha a vállalkozó igényli – mutat rá a vezérigazgató. – A legtöbb, főleg kisebb méretű társaságnak pedig olyan tanácsadóra van szüksége, akit akár minden nap felhívhat, ha egy-egy futó projekt, adásvétel, elszámolás, gyakorlati végrehajtás során kérdése adódik.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb, de esetenként még a közepes vállalkozások is úgy gondolják, hogy a pénzügyi-adózási vezetőjük valamennyi jogszabályban naprakész, azonnal tudja, hogyan oldja meg az ismeretlen helyzeteket, problémákat. Miközben ezeknek a vállalkozásoknak a zöme egyáltalán nem készít üzleti tervet sem, és sok más feladatot is csak ad hoc, tűzoltás jelleggel old meg. Többnyire egy családi bt.-ből vagy kft.-ből nőtték ki magukat, ám ahhoz, hogy továbblépjenek és növekedjenek, ki kell alakítaniuk a cég belső szerkezetét. Nagyon sok kisvállalkozás további fejlődését ezek a hiányosságok akadályozzák meg. Pedig a mai mikro- és kisvállalkozásokból nőhetnének majd ki a közepesek és a nagyok, amelyek a magyar gazdaság gerincét, a bruttó hazai termék, a GDP jelentős részét adják.
A Saldo Zrt. jelenleg közepes vállalkozásként működik, 55-60 alkalmazottal. A tulajdonosi kör 172 magánszemélyből, korábbi és jelenlegi dolgozókból vagy azok örököseiből áll, így sajátos, családi hangulat alakult ki a társaságnál. Több mint 2200 állandó, éves átalánydíjas partnerük van, főként a fővárosban és az ország középső területein, de jelen vannak Miskolcon és Békéscsabán is. Mintegy kétharmaduk mikro-, kis- és közepes vállalkozás, a további egyharmadot költségvetési intézmények teszik ki. Ez utóbbi területen a közelmúltban jelentős átalakulások mentek végbe, sok összeolvadás, koncentráció következett be; ahogy Balogh Ákos fogalmazott: „a feladatok nem csökkentek, csak átalakultak”, amelyeket ma már helyben kell megoldani.
A cég mintegy 780 millió forintos éves árbevételét négy fő ágazata hozza: a tanácsadás, a könyvkiadás, a felnőttképzés és az informatika. Ezek közül is a tanácsadás önmagában a teljes összegből 500 millió forinttal veszi ki a részét. Az aktuális hazai és uniós jogszabályi változásokhoz, előírásokhoz igazodás mellett természetesen egyetlen tanácsadó cég sem mehet el szó nélkül. Így a Saldo Zrt. is kiemelt helyen szerepelteti szolgáltatásai között a GDPR-auditot, valamint az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatkészítést, a munkaügyi, bérszámfejtési és kompenzációs auditokat, a belső ellenőrzési tevékenység ellátását, valamint a közbeszerzési tanácsadást és pályázatírást.
Balogh Ákos tapasztalata szerint a legtöbb cég általában az áfa ügyében fordul a Saldóhoz Fotó: Teknős Miklós
Amikor arról érdeklődtünk a Saldo Zrt. első emberétől, vajon mely területeken kérnek a vállalkozók leggyakrabban tanácsadói segítséget, Balogh Ákos azonnal az általános forgalmi adót említette. Majd azt követően a személyi jövedelemadóval, illetve a járulékokkal kapcsolatos kérdéseket sorolta fel. Rögtön hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi slágertéma, a kafetéria már a jövő évtől aktuális adózási változásokhoz kapcsolódik. A partneri megkeresések és a vélemények szerint az látszik, hogy hozzávetőleg 40-50 százalékos béremelésre lenne szükség a hazai munkaerőpiacon, míg a kis- és közepes vállalkozások gazdasági növekedéséhez elengedhetetlen egy stabil, kifogásolhatatlan adórendszer – hangsúlyozta a szakértő.
A hazai piacon magyar szakemberekkel alapított, megközelítőleg hatvan esztendeje tevékenykedő, a kis- és közepes vállalkozásokat segítő és kiszolgáló Saldo Zrt. ma is egyedi színfolt a tanácsadói palettán. Számottevő konkurenciát jelenthetnek a cég számára az úgynevezett bigek (azaz nagyok; az egykori „nagy hatból” idővel öt, majd négy lett), de a közepes méretű könyvelőcégek is pontenciális versenytársak. Míg a nagy nemzetközi auditor tanácsadók a rég bevált módszerekkel, egy-egy kijelölt kérdéskörre fókuszálnak a szolgáltatásaikban, addig a Saldo Zrt.-nél párhuzamosan, több területen lehet igénybe venni a széles körű szakmai segítséget. A multik klasszikus, jól bevált panelekkel dolgoznak, míg a magyar tanácsadó cég a hétköznapi problémákra keres emberközeli, gyakorlati megoldásokat.
Így a versenytársak szinte nem is számítanak konkurenciának, sokkal inkább kiegészítik egymás tevékenységét – összegezte Balogh Ákos.
