Új atomerőművi blokkokat építene Csehország, a nemzetközi szabályoknak megfelelően pedig közmeghallgatásokat tart szomszédainál és az ezt igénylő, a közelében fekvő országoknál a témában. Csütörtökön Budapestre érkezett a cseh delegáció, amely a cseh környezetvédelmi minisztériumot, az atomenergia hivatalt, valamint a beruházót és a hatástanulmányt készítő céget képviselte. Annak idején a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházása kapcsán a magyar fél szintén a közvetlen szomszédaink mellett olyan országokban is tartott közmeghallgatást, amelyek ezt igényelték.
A Földművelésügyi Minisztériumban (FM) megtartott esemény a tervezett atomerőmű környezetvédelmi engedélyezésének a része. A magyar minisztérium jelezte, hogy részt szeretne venni az eljárásban.
A csehországi beruházó elkészítette a környezetvédelmi tanulmányt, amelynek magyar nyelvű verzióját az FM közzétette az interneten. Erre a szakmai vélemények mellett a régiós civil szervezetek véleményét összefoglaló észrevételcsomag érkezett az energiaklubtól, amelynek képviselője a közmeghallgatáson válaszokat kapott a kérdéseire a delegációtól.
A küldöttség részéről elhangzott, hogy az állami energetikai vállalat, a CEZ százszázalékos leányvállalatot alapított kifejezetten az új atomerőművi blokkok létrehozására.
Legfeljebb 2400 megawatt (MW) teljesítménnyel számolnak, így vagy két 1200 MW-os vagy egy 1750 MW-os reaktor épülne, minimum 60 éves élettartammal. Az egyes reaktorok között nincsen különbség a környezetre gyakorolt hatás szempontjából, magának az erőműnek a paraméterei lefedik a követelményeket. A tervezett beruházás összhangban van a Cseh Köztársaság által megalkotott energetikai koncepcióval – hangzott el a delegáció részéről.
Új blokkokat építenének a magyar minta alapján
Fotós: Reuters
A 2015-ben jóváhagyott irányelvek értelmében az atomenergia válna Csehország legfőbb áramtermelő forrásává, mert az öregedő szénerőműveket le kell állítani a következő évtizedekben. A nukleáris energia aránya az áramtermelésben ötven százalék felé emelkedne 2040-re (ez egyébként a jelenlegi magyarországi arány).
Ahogyan a Paks II beruházásnál, ebben az esetben nincsen vétójoga egyetlen államnak sem. Most is él az az európai uniós irányelv, amely szerint minden tagállam maga döntheti el, hogyan fedezi az energiaigényét. Azonban akár konfrontáció is kialakulhat Prága és az Európai Bizottság között, ha – ahogyan arról a Magyar Idők korábban beszámolt – nem sikerül kialkudnia a testületnél, hogy a meglévőnél enyhébb uniós állami pályáztatási feltételek mellett válassza ki a főberuházót.
Ha Brüsszel nem engedi meg, hogy a pályáztatásban ne az ár legyen a fő bírálási szempont, hanem például a technológia, akkor Prága fontolóra veszi, hogy kormányközi megállapodás révén válassza ki a főberuházót, csak úgy, ahogyan a magyar fél tette annak idején a Paks II projekt kapcsán.
A cseh kormány a két új reaktor finanszírozásáról még nem döntött. A CEZ 2017-ben már tárgyalt hat érdeklődő vállalattal.
