A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően növekszik a vasúti forgalom, többek közt a déli határátkelőkön is, ahol a fizikai és a jogi határzár következtében a migrációs nyomás csökkent az utóbbi évekhez képest. Ennek köszönhetően már nincs szükség a korábban alkalmazott fizikai zárakra – mondta a Magyar Időknek Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria (RCH) Zrt. igazgatóságának elnöke. Felidézte, régebben előfordult, hogy egy speciálisan felkészített tehervagonnal zárták le a pályát, máskor zárható kapuval rekesztették el a határátmenetet. Ma már akadály nélkül haladhatnak át a szerelvények – húzta alá, megjegyezve, szigorú személyi ellenőrzés, valamint a szerb és a magyar hatóságok együttműködése biztosítja, hogy a határra érkező járműveken egyre kevesebb „potyautas” érkezik. Emellett a vagonok belsejét „okos” elektronikus zárakkal lehet védeni, amelyek tartalmazzák az e-fuvarlevelet, az így kezelt szállítmányokat nem kell határátlépéskor újra és újra átvizsgálni. A végső megoldást az elektronikus átvilágító kapuk jelentik majd, amelynek az alkalmazása biztonságossá teszi és felgyorsítja a határátlépést.
Az RCH elnöke elmondta, hogy a vasúti áruszállításban gyakran éppen a határátlépés folyamata a szűk keresztmetszet. Akik a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítását bírálják, azt nem veszik figyelembe, hogy azzal lényegesen megnő az áruszállítási kapacitás a magyar–szerb határon. Ez nemcsak a Pireusz kikötőjéből érkező kínai, hanem a Törökország és Németország között utazó nagy mennyiségű áru mozgatása szempontjából is lényeges. A Budapest–Belgrád vasút kapacitása ehhez járul hozzá, és nem azért érdekes, mert óránként 160 kilométert haladhatnak ott a vonatok.
A magyar kormány törekvései nem csak a szerb határ irányába igyekeznek a vasúti áruszállítást elősegíteni – mondta Kovács Imre. Ukrajnával jelentősen javultak az államközi kapcsolatok, amelynek következtében Záhony forgalma szépen fejlődik. A szerb–magyar vasúti áruforgalom is nőtt, az RCH Kelebia határon be- és kilépő forgalma 2017 első négy hónapjában a múlt év azonos időszakához képest jelentősen, mintegy 22 százalékkal bővült – közölte az elnök. A magyar árufuvarozás szempontjából kiemelten fontos kikötő Koper, nem véletlen, hogy a kormány felajánlotta, támogatja a Koper–Divaca vasútvonal felújítását. – Ugyancsak együttműködésre törekszünk Rijeka kikötőjének üzemeltetőjével – jegyezte meg. Az európai és kínai kapcsolatok javulásával egyre fontosabb a konténerforgalomból való részesedés is. A forgalom túlnyomó része korábban Kína keleti partja és az északnémet kikötők között zajlott, mára Koper és Pireusz is jelentős kirakodóhellyé vált. Nő a szárazföldi útvonalak jelentősége is, különösen, hogy az új iparterületeket Kína belsejében építik fel. Hamarosan megérkezik hazánkba az első Kína–Záhony-BILK konténervonat, amelyet az RCH szervez.