Továbbra is az a kormány célja, hogy a gyorsforgalmi utak elérjék az országhatárokat és a megyeközpontokat. A közlekedési nagyberuházások legutóbb módosított listája szerint egy sor ponton megvalósítják a megjelölt célokat legkésőbb 2022-ig. A lista értelmében a gyorsforgalmi utak közül a 2-es út az, amelyik változatlanul kétszer egy sávon éri el az országhatárt. A Budapest–Vác szakaszt, amely jelenleg váltakozva kétszer egy-kétszer két sávos, végig négysávosra építik át, azonban a Vác és a határ, Parassapuszta közti szakasz átépítése nem szerepel a listában. A M3-as leágazásai több ponton is átlépik majd a határt.
Az M30-as Miskolc–Tornyosnémeti, illetve Tornyosnémeti–országhatár közötti szakasz megvalósításával csatlakozik a Kassára vezető szlovák gyorsforgalmi úthoz. Az M34-es Vásárosnaménytől Záhonyig vezet majd, ennek azonban most csak az előkészítéséről van szó. A 3-as Debrecen felé vezető szakaszát, vagyis az M35-ös autópályát meghosszabbítják, hogy elérje az M4-est, amely Berettyóújfalu és Nagykereki településeken keresztül éri el majd a magyar–román határt.
Az M43-as, illetve az M5-ös határátlépő szakaszai már korábban elkészültek. Az M6-os meghosszabbítását leágazásként Bólytól Ivándárdáig, vagyis a határátkelőig építik meg úgy, hogy lesz egy le- és felhajtó is Villánynál. A M7-es Szlovénia felé vezető, kétszer egy sávos szakaszának, az M70-esnek a bővítéséről nem esik szó a kormányhatározatban, de a sok baleset miatt „halálútnak” nevezett szakasz bővítésének előkészítését már korábban megkezdték.
Ugyanez igaz az M15-ös Mosonmagyaróvár–Rajka útra is. Az M8-as autóút Körmend és Rábafüzes, vagyis az országhatár közötti részen kétszer egy sávossá épül, a korábbi tervek szerint úgy, hogy autópályává fejleszthető legyen. Ez az útvonal szolgálja ki a Szentgotthárdon található járműipari üzemeket, többek közt az Opel motorgyárát is.
A megyeszékhelyek könnyebb megközelítésében kapnak majd szerepet az új típusú gyorsforgalmi utak. A gyorsutak kétszer két sávosak, középen elválasztó korláttal, leállósávval. A sávok szűkebbek, a padka lehet nem szilárd burkolatú. A gyorsutak városhoz közeledve átalakulhatnak főúttá, amelyek körforgalomba, lámpás kereszteződésbe torkollnak. Ilyen közúti kapcsolata lesz a többek közt Kaposvárnak: az R67-es gyorsút Balatonlelléről vezet a somogyi megyeszékhelyre. Csak előkészítési fázisban van a listán az M7-es leágazásaként az M9-es autóút Vasvár–Zalaegerszeg fejlesztése.
A 86-os számú főút Szombathelyt, az M85-ös Sopront köti be a gyorsforgalmi hálózatba. Esztergom (és a Suzuki autógyár) az 1-es út leágazásának fejlesztésével jut kapcsolathoz, Szolnok az M4-es gyorsforgalmi út M0–Abony (Kelet)-Törökszentmiklós közötti szakasz (Szolnok északi elkerülő), valamint az új Tisza-híd megépítésével.
Viszonylag új útvonalként került a listába az M8-as és az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét (M5)–Nagykőrös–Békéscsaba közötti szakasz, amely Békés megye központját teszi jobban elérhetővé. Az M25-ös Eger, azaz Heves megye központjának gyorsforgalmi bekötését jelenti. A projektlista áttekintése után az látható, hogy két megyeszékhely gyorsforgalmi elérése nem szerepel a listán: Veszprémé és Salgótarjáné. Veszprém esetében az M8-as Székesfehérvár felé több szakaszon felújított, kétszer két sávos. A még hiányzó Várpalota elkerülő a tervek szerint 2018 végére lesz készen. Salgótarján Hatvantól a 21-es úton elérhető. E nagyon rossz állapotú út felújítása jelenleg is tart: több szakaszon már kétszer két sávos, másutt folyik a bővítés.