Viharos gyorsasággal távozott a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) éléről Becsey Zsolt. A korábban közlekedésért felelős helyettes államtitkárként dolgozó politikus szeptemberben került a patinás érdekképviselet élére, de január végén már fel is mentette az elnökség – tudta meg lapunk. Február közepén új vezető került az MKFE főtitkári székébe: Somogyi Gábor korábban öt éven át töltötte be a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöki kabinetfőnöki tisztjét. Az új főtitkár jelezte, hogy kiemelten fontos feladatának tartja a piacvédelem fokozását, ezen belül az ellenőrzési tevékenység megindításának elősegítését. Szintén fontos a nyugat-európai versenykorlátozó intézkedésekkel szembeni hatékony fellépés, valamint megfelelő lépéseket kell kidolgozni a német, a francia és az osztrák minimálbér-szabályozás kapcsán.
A nyugati versenykorlátozó adminisztratív intézkedésekkel szembeni fellépés egyre sürgetőbb, hiszen már-már valódi kereskedelmi háború bontakozik ki az unió keleti és nyugati államai között a nemzetközi fuvarozási piacon. Ennek egyik jele, hogy több európai ország (Franciaország, Németország, Ausztria, Svédország, Belgium, Olaszország, Norvégia és Dánia) közlekedési miniszterei Párizsban a hónap elején aláírtak egy megállapodást. Az egyezség célja, hogy összehangolja az európai fuvarozási előírásokat. Ez főként a kelet-európai országok, így Lengyelország, Bulgária és Románia cégeit érintené hátrányosan.
A hivatásos sofőrök országúti rabszolgákká váltak – jelentette ki a francia közlekedési miniszter, Alain Vidalies a találkozót követő sajtótájékoztatón. Mint mondta, a megbeszélés résztvevői elhatározták: közösen lépnek fel a szállítási ágazatban tapasztalható tisztességtelen verseny és a hivatásos sofőrök életszínvonalának tönkretétele ellen.
A teljes európai fuvarozási piacot átrendezheti, ha az Európai Unió területén kötelező érvénnyel bevezetik a helyben érvényes minimálbér alkalmazását a külföldi fuvarozóknak – mondta korábban lapunknak Lajkó Ferenc, a Waberer’s International Zrt. vezérigazgatója. Jelenleg a lengyel, magyar, román, vagyis jellemzően az Európai Unióhoz később csatlakozott tagállamokban alapított cégek uralják a nemzetközi közúti szállítási piacot, míg a nyugat-európai cégek főként regionális feladatokat látnak el.
Mindez alapvetően megváltozhat, ha az uniós szabályozásban is megjelenik az a norma, hogy a munkáltatóknak minden országban a helyben érvényes minimálbért kell fizetniük a teherautó-vezetőknek.
Németországban és Franciaországban már hoztak ilyen értelmű rendelkezéseket, azonban a végrehajtást felfüggesztették, amíg az EU vizsgálódik az ügyben. A probléma abból adódik – folytatta –, hogy a nemzetközi fuvarozásban részt vevő sofőrök egyébként magas, akár 400-500 ezer forintos havi jövedelme a bér mellett különböző juttatásokból, például adómentes napidíjból áll össze. Ezeket a kompenzációkat azonban a nyugat-európai hatóságok nem akarják figyelembe venni. Ha a terveiket magáévá teszi az unió, akkor a minimálbér alkalmazása kötelezővé válik minden vállalkozásnak.
A jelenlegi bérviszonyok között ez azzal járna, hogy a sofőrök bérköltsége mintegy 50 százalékkal megemelkedne, ami a fuvardíjak 15 százalékos emelkedését vonná maga után. Ez rontaná a magyar és más kelet-európai fuvarozó vállalkozások versenyelőnyét és ellehetetlenítené a kelet-európai fuvarozó cégeket. Magyarország esetében ez akár 15 ezer munkahely megszűnését jelentené – figyelmeztetett Lajkó Ferenc.