Személyi jövedelemadó (szja), társasági adó, általános forgalmi adó – ezek a magyar adórendszer legfontosabb elemei, egyúttal azok az adónemek, amelyek biztosan átalakulnak, ha az ellenzék kerül hatalomra tavasszal. A változások ráadásul – ha lehet hinni az MSZP, az LMP, a Jobbik vagy a DK választási programjának – jelentősek lesznek. Másképpen mondva: kő kövön nem marad az adózásban, ha az ellenzéki pártok alakíthatják meg az új kormányt.
A nagyobb ellenzéki csoportosulások célkitűzései alapján szinte bizonyos, hogy az szja szabályai megannyi ponton változnának. A legnagyobb módosulás az volna, hogy a jelenlegi egy kulcs helyett újra több mértéket vezetnének be. A nagyobb jövedelmeknél extra elvonás jönne szóba, az alacsony keresetek közterhét ugyanakkor adójóváírással, adó-visszatérítéssel csökkentenék adott esetben nullára. Ez a megoldás tulajdonképpen a 2010 előtti szisztéma felélesztése – azé a szisztémáé, amely a jövedelmek eltitkolására vagy külföldre menekítésére késztetett, kényszerített sokakat.
A papírra vetett ellenzéki elképzelésekből arra lehet következtetni, hogy a gyermekek után járó kedvezmények feltehetően megmaradnának, kérdés azonban, milyen összeggel. Az ugyanakkor majdhogynem biztosra vehető, hogy vagyonadót vezetne be a mai ellenzék. Néhol oligarchaadóról, máshol luxusadóról és nagybirtokadóról olvasni, majd minden szereplőnél előkerül – ilyen vagy olyan formában – a nagyobb vagyonok megadóztatásának gondolata. Tapasztalat az efféle intézkedésekkel kapcsolatban is akad a múltból: a szocialista kormányzás utolsó időszakában már azokat is a vagyonosok közé sorolták a balliberálisok, akiknek nagyjából átlagos méretű ingatlanuk volt. Adót végül csak azért nem kellett fizetnie a fél országnak, mert az Alkotmánybíróság közbeszólt.
Ha az ellenzéken múlik, rövid úton megváltoznak a társasági adó és áfa szabályai is. Ma Magyarország szedi az EU-ban a legkisebb adót a társaságoktól, a kilencszázalékos teher azonban valamiért nem aratott tetszést az ellenzéki oldalon. S egyetértés alakult ki abban is, hogy az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját csökkenteni kell. Utóbbi lépés a kampányban jól hangozhat, általános tapasztalat ugyanakkor, hogy az áfacsökkentéssel legfeljebb csak átmenetileg lesz olcsóbb egy-egy termék, tartós árcsökkenés az adó mérséklésétől nem remélhető. Így előfordulhat, hogy a vásárlók már fél év múltán sem igen emlékeznek a csökkentésre – legfeljebb csak akkor, ha végül más adókat kell felemelni az áfacsökkentés miatt hiányzó állami bevételek pótlásához.
Bizonyos ellenzéki szereplők az adóigazgatás rendszerén, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működésén is változtatnának. Ez ügyben a Gyurcsány-párt, vagyis a DK programjának egyik pontját érdemes felidézni. A Sokak Magyarországa című irat 2017-es verziójában az olvasható, hogy a „NAV hivatalból, hatóságból alakuljon Adóügyi Szolgálattá (ASZ)”. Majd később ehhez hozzáteszik, hogy „a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében a munkáltató valamennyi alkalmazottja bruttó bérköltségét az Adóügyi Szolgálatnak utalja át – térítésmentesen. A munkavállaló az adók és járulékok levonása, illetve a családi kedvezmény érvényesítése utáni nettó bért, azonnali átutalással az ASZ-tól kapja meg.”
A szöveg leginkább úgy értelmezhető, hogy a munkáltatók nem a dolgozóknak utalnák át a fizetést, hanem a kormány irányítása alatt álló adóügyi szervezetnek, s majd az fizetné ki a bért.
Egyelőre talányos, milyen érdeke fűződne bármely politikai szereplőnek ahhoz, hogy a fizetéseket az adóhivatalnak fizessék be a vállalkozások, és ne azoknak, akik megkeresték.