Az Egyesült Államok hiába épült a vasúthálózattal együtt, időközben valahol megrekedt a vasparipa fejlesztése. Bár ma a világ egyik legfejlettebb vasúthálózata az Egyesült Államokban van, ők nem építettek gyorsvasutat, mint annyian mások, maradtak a hagyományos, ma már lassúnak számító dízel- és elektromos szerelvényeknél. Hszi Csin-ping utazása előtt egy kínai cég felvetette: segítene megépíteni az Államok első gyorsvasútját Los Angelestől Las Vegasig. A terv nem új, különböző cégek évek óta folyamatosan próbálkoznak a megvalósítással, de soha nem volt rá elég pénzük. Az XpressWest nevű amerikai cég bejelentette, hogy partnerségi megállapodást kötött a China Railways International USA nevű társasággal, amely a kínai államvasutak amerikai leányvállalata. A kínaiak százmillió dollárt ígértek a projekt beindítására, amely elméletileg 2016 szeptemberében meg is történhet. A közös vállalkozás 370 kilométeres útszakaszt építene.
Senki sem tudja, hogy a nagy terv megvalósul-e; a Los Angeles Timesnak nyilatkozó Martin Wachs, az UCLA várostervezési professzora azt mondta: „nem tudunk sokat a projektről, de amit eddig hallottunk, az lenyűgöző”. Szerinte a kínaiak megpróbálják az otthon már sikeres vasútépítést külföldön is elterjeszteni, és úttörő szerepet játszani az amerikai gyorsvasút-építésben. „Lehet, hogy pénzt veszítenek, de piacot szereznek a kínai technológiának, és be tudják bizonyítani, hogy sikerrel meg tudnak valósítani egy tervet” – mondta a kínai motivációkról a professzor. Az XpressWest tudatta, hogy a vonatokat Amerikában állítanák össze, de Kínában gyártanák, mivel a tengerentúlon erre nincsenek felkészülve technológiailag. Bár a terv nem kapcsolódik szorosan a diplomáciai úthoz, nem valószínű, hogy véletlenül hirdették meg épp a történelmi látogatás előtt néhány nappal.
Hszi Csin-ping megbeszélésein várhatóan tisztázza álláspontjukat a nemrég felállított ellen-Világbank, az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) ügyében, amely Peking szerint kizárólag Ázsia fejlesztésében segítene, és nem irányul senki ellen. Ugyanúgy hangsúlyozni fogja, hogy az Új selyemút vagy a Vízi selyemút projektek nem befolyási övezetek létrehozására törekszenek, hanem a kereskedelem élénkítésével gazdagítják az elmaradottabb régiókat, ahogy a kínai gazdaság fejlődése sem fogja konfliktusok kialakulását eredményezni.
Az utóbbi idők leglátványosabb összezördülése a Dél-kínai-tengeren való halászati zónák és katonai építkezések miatt volt a két nagyhatalom között. Hszi szerint szó sincs a területen konfrontációról, Kína egyszerűen nemzetközi vállalásait akarja teljesíteni tevékenységével, s az Egyesült Államoknak pártatlannak kell maradnia az őt közvetlenül nem érintő kérdésben.