A következő, 2016–2017-es tanévben is szeretné növelni a kormány az iskolarendszerű állami szakképzésben tanulók számát. Az idén mintegy 200 ezren vesznek részt az oktatásban. Cél az is, hogy megduplázódjon a felnőttoktatásba beiratkozottak 15 ezres köre. Ennek előmozdítása érdekében több változást is tervez a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Ismert, az elmúlt évben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól az NGM fenntartásába kerültek az érintett intézmények, majd kialakítottak 44 szakképzési centrumot. Ezek az új rendszerben a szakmai mellett gazdálkodási önállóságot, a szervezeti egységként működő iskolák pedig részleges gazdálkodási önállóságot kaptak.
– A szakképzési centrumok gazdálkodása kiegyensúlyozott, rendelkeznek a napi működésükhöz szükséges előirányzatokkal és likvid pénzeszközökkel, a dolgozók bérkifizetése zökkenőmentes – mondta a Magyar Időknek Odrobina László, a minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Jelezte, a tanároknak köszönhető, hogy gond nélkül lezajlott az iskolák átvétele. Az sem mellékes, hogy a képzés a versenyeredmények alapján nemzetközi szinten is kiemelkedő.
Az NGM felmérte a sürgős felújítási és fejlesztési igényeket is, a korszerűsítésekre idén 9,2, míg jövőre négymilliárd forintot biztosítanak. A centrumok a 2016-os központi költségvetésből működésükre 115,171 milliárd forint támogatásra számíthatnak. A további átalakítások kiadásaira a minisztérium egymilliárd forintot különített el. Az intézmények azonban támogatást kaphatnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból is, amelyben a szakképzési és felnőttképzési támogatások előirányzata 13,819 milliárd forint.
– Az év első hónapjaiban megkezdődik az intézmények gazdálkodásának takarékossági elemzése is. Ez azonban egyes korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem jár elbocsátásokkal: az intézményátvétel során az üres helyeket is feltöltöttük. Sőt, mivel hosszabb távon növelni akarjuk a tanulók számát, ez a jelenleginél több pedagógust igényel – hangsúlyozta Odrobina László. Hozzátette: uniós pénzeket is felhasználnak majd többek között a pedagógus-továbbképzések, a tanulói alapkészség-fejlesztés, valamint a tanügyi igazgatási rendszer intézményi kiépítésének finanszírozására.
Piacorientált oktatás
A szakképzés struktúrájának átalakítására a kormány szerint azért volt szükség, hogy gyorsabb és rugalmasabb reagálási lehetőséget biztosítsanak a munkaerőpiaci igények változásának követéséhez. Ezért a centrumok már a környékükön működő vállalkozások igényeit is figyelembe véve alakítják ki a képzési kínálatukat. A következő tanévben a legnagyobb létszámmal az egész országban hiányszakmának számító gyakorlóápoló-képzések indulhatnak el, feltéve ha lesz elég jelentkező. Ez utóbbit szakképzési ösztöndíjjal próbálja előmozdítani az állam, az ösztöndíjrendszerben az elmúlt évek során átlagosan a szakiskolai tanulók negyede vett részt.
A szakképzési ösztöndíjak pénzbeli juttatásaiban – amely jelenleg tanulmányi eredménytől függően havi 10–30 ezer forint – lényeges változás idén nem várható. A tárca azonban vizsgálja az ösztöndíjasok körének kiterjesztése, illetve a rendszer átalakításának további lehetőségeit. A cél az, hogy a diákokat a jelenleginél is erőteljesebben buzdítsák a jobb eredményekre. A tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő diákok pénzbeli juttatásai a szakképzési törvény szerint a minimálbérhez kapcsolódnak. Az összeg ezért középtávon a gazdaság teljesítőképességének növekedésével párhuzamosan emelkedhet.
Jelenleg országosan a villanyszerelők a legkeresettebbek – ez 19 megyében számít hiányszakmának. Ezen túlmenően 18 megyében szociális gondozóból és ápolóból, 17 megyében női szabóból és hegesztőből, 16 megyében mezőgazdasági gépészből, valamint épület- és szerkezetlakatosból, 15 megyében gépi forgácsolóból, 13 megyében pedig gazdából van kevés. Az NGM abban bízik, hogy a tanulmányi ösztöndíj révén e szakemberek képzése is nagyobb számban indulhat meg jövőre.
Ha a hiányszakmákat vizsgáljuk, érdemes felidézni a 2015 őszén készített rövid távú munkaerőpiaci prognózist, amelyet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete készíttetett el több mint 7000 gazdálkodó szervezet válaszai alapján. Ebből kiderült, hogy a húsz legfontosabb, tartósan betöltetlen hiányzó foglalkozás, illetve munkakör fele betanított jellegű. A top20 hiányfoglalkozás közül négy segédmunka-jellegű, és csak hat olyan van közöttük, amely szakképesítést igényel. Utóbbiak közül a húsfeldolgozó, a szabó-varró és a lakatos hiányzott leginkább a munkaadóknak. Szintén jelentős számban jeleztek hiányt a cégek a hegesztő, lángvágó munkakörben. Ezért ezentúl ezek oktatására is kiemelt figyelmet fordítanak.
A kisvállalkozásokra is számítanak
A kormány tervei szerint egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati tapasztalatszerzés előmozdítása. Ezt egyrészt a gyakorlati képzések minőségének javításával, másrészt a tavaly nyáron bevezetett kamarai garanciavállalási rendszerre támaszkodva lehet elérni. Itt a cél az, hogy a vállalatoknál lévő összes gyakorlati képzési helyet feltöltsék.
– A kamara által megkérdezett több mint hétezer – gyakorlati képzést még nem folytató – cég mintegy fele jelezte, hogy bekapcsolódna a duális rendszerbe és összességében mintegy hatezer tanulót fogadnának a jövőben – magyarázta a helyettes államtitkár. Fontos, hogy minél több kis- és középvállalkozás csatlakozzon a képzésekhez, de terveben van annak az együttműködési modellnek a kidolgozása is, amely ezen a téren szorosabbá tenné a nagyvállalatok és a kisebb cégek közötti kapcsolatot. Ezek mellett Odrobina László szerint át kell gondolni a céges gyakorlati képzés azon formáit is, ahol a tanulószerződéses diákok száma jelentős a foglalkoztatottak számához képest.
Változások az új tanévben
A szaktárca szerint a szakképzési centrumok működését nem befolyásolja, hogy a következő tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a szakiskolák pedig szakközépiskolákká alakulnak. Az új tanévben a szakközépbe jelentkező tanulók már szakgimnáziumi ágazati képzésben kezdik meg tanulmányaikat. Ennek lényege, hogy a korábbi 4+1 éves képzés oly módon változik, hogy az érettségivel együtt egy gyakorlatorientált szakképesítést, további egy év tanulás után pedig technikusi végzettséget szerezhetnek a tanulók. Így a szakmai képzési idő a 9–12. évfolyamok alatt a korábbi egy helyett 1,5 évre nő, a tanulók pedig például finommechanikai műszerész, csőhálózat szerelő, PLC programozó, könnyűipari gyártás-előkészítő, jármű- és gépszerelő, eladó, állattartó szakmunkás vagy rendezvényszervező szakképesítést szerezhetnek az érettségi letételével. Az átalakulás nem érinti a középfokú oktatásba való jelentkezési határidőket sem. A képzések azonban változnak, mivel 2015 második felében megkezdődött az Országos Képzési Jegyzéknek (OKJ) a szakképzési törvény változásaihoz kapcsolódó felülvizsgálata. Ez kitér a felnőttképzési óraszámok korrekciójára és az elmúlt időszakban felmerült tartalmi módosítások beépítésére is. Jelenleg folyik a tervezet közigazgatási egyeztetése. A módosult OKJ szerinti változások előreláthatólag 2016. szeptember 1-jétől lépnek majd hatályba mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzésben.
A húsz legfontosabb tartósan hiányzó foglalkozás 2015-ben
• Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó
• Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője
• Egyszerű ipari foglalkozású
• Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó
• Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr
• Hegesztő, lángvágó
• Egyéb termék-összeszerelő
• Rakodómunkás
• Mechanikaigép-összeszerelő
• Szakács
• Kézi csomagoló
• Műanyagtermék-gyártó gép kezelője
• Húsfeldolgozó
• Autóbusz-vezető
• Szabó, varró
• Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású
• Lakatos
• Pék, édesiparitermék-gyártó
• Villamosberendezés-összeszerelő
• Gumitermékgyártó gép kezelője
Forrás: Rövid távú munkaerőpiaci prognózis