Jelentős mértékben növekedhet az előttünk álló évben a napelemek száma, miután 2016. december 31-ig rekordmennyiségben érkezett a kötelező átvételi rendszerhez (kát) való csatlakozási kérelem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH). A hatóság mostanra bírálta el a beérkezett 2428 beadványt.
A kát-rendszer a megújuló energiaforrásból történő áramtermelés ösztönzésének egyik eszköze, amelyben a villamos energia a piaci árnál magasabb, jogszabályban meghatározott áron értékesíthető és táplálható az országos hálózatba. A különbséget állami támogatás fedezi. Idén január 1-jétől azonban a megújuló támogatási rendszer (metár) lépett a helyébe.
Kétezernél is több kérelmet bírált el a szakhatóság
A hivatal az üzleti tervben foglaltak alapján bírálta el, hogy mely beruházás milyen mennyiségű támogatott villamos energia értékesítésére jogosult. A jövőbeni termelőknek a hatóság jóváhagyásának kézhezvételétől egy év áll rendelkezésükre a beruházás megvalósításához. A MEKH úgy tájékoztatta lapunkat, hogy csaknem nyolcszáz kérvényező már az év első hónapjaiban megkapta az engedélyt, mostanra pedig a hiánypótlások is megérkeztek az elbírálókhoz. Erre 1600-nál is többször volt szükség, és jelenleg már csak 212 esetben vár a hivatal utólagos adatok megadására a kérvényezőktől. Összesen eddig 2200 esetben állította ki a hivatal a kötelező átvételi jogosultságot megállapító határozatot.
A kérelmek nagy része 0,5 megawatt (MW) alatti napelemes erőmű támogatására irányul, de jelentős a 0,5 MW feletti napelemes erőművek szerepe is. A megújuló energiaforrásból előállított, kötelező átvételi támogatásban részesülő villamosenergia-erőművek beépített kapacitása 2015-ben 837 MW volt.
Ha minden támogatási kérelemhez tervezett erőmű megvalósul, akkor a hazai napelemes kapacitás – a háztartási méretű kiserőműveket nem számítva – mintegy 2100 MW-ra nőne 2018 végéig, ami összességében meghaladja a paksi atomerőmű teljesítményét. Ugyanakkor mivel Magyarországon átlagosan évi 1050-1200 óra üzemidővel számolhatunk a napsütéses órák számát figyelembe véve, egy 0,5 MW-os naperőmű évente 525-600 megawattóra áramot állít elő, ami körülbelül 250 háztartás villamosenergia-felhasználását fedezi.
A kát keretében 2015-ben összesen 10,5 gigawattóra mennyiségű villamos energiáért 340 millió forint jutott az áramtermelőkhöz, amelyből ha levonjuk a piaci átlagárat, a támogatás mértéke 210 millió forintot tesz ki.
A hivatal jelezte azt is, hogy a napelemek számának ilyen mértékű növekedése óriási kihívás elé állítja a villamos elosztóhálózatot. A közeljövőben jelentős elosztóhálózati fejlesztéseket kell majd elvégezni.
Kevesebb nukleáris hulladék
Oroszországi gyors neutronos kutatóreaktorhoz nyújtják magyar szakemberek a tudásukat egy tegnap megszületett együttműködés keretében. A Dmitrovgrádban épülő nemzetközi kutatóközpontban dolgozik majd közösen a visegrádi országok V4G4 Kiválósági Központja és a Roszatom orosz atomenergetikai konszern – tudatta a távirati iroda. A 2020 után üzembe helyezendő gyors neutronos reaktor feladata az új és biztonságos nukleáris energetikai berendezések kifejlesztése. A visegrádi országok nukleáris kutatóintézetei 2013-ban hozták létre a V4G4 programot a negyedik generációs gyorsreaktor fejlesztésére. Hazánk a fűtőelemciklus-zárási, Lengyelország az anyagvizsgálati, Csehország a magas hőmérsékletű gáz technológiai hasznosítására irányuló, Szlovákia pedig a tervezésről és a biztonságról folytatott kutatásokért felel. Az üzemanyagciklus zárása annyit tesz, hogy a hagyományos, lassú neutronos erőművek kiégett fűtőanyagát feldolgozás után a gyors neutronos erőművekben hasznosítják. Ezek a szaporítóreaktoroknak nevezett létesítmények további üzemanyagot termelnek a lassú neutronos erőművek számára. A zárt üzemanyagciklus így függetlenné teszi az áramtermelést az urán árától és nagyrészt megoldja a nukleáris hulladék kérdését is.
